adozona.hu
Korkedvezményes nyugdíj: hogyan számolják a szolgálati időt?
//adozona.hu/archive/20110602_rendvedelmisek_korkedvezmenyes_nyugdij
Korkedvezményes nyugdíj: hogyan számolják a szolgálati időt?
Néhány hete egyre többen és egyre többet beszélnek a rendvédelmi szervek tagjainak „korkedvezményes” nyugdíjáról. Miközben szakszervezetek és a kormány egyeztet, az elvárások formálódnak, az Adózóna összefoglalja mit is kell tudni a témáról. Cikkünk első részében a jogszabályi hátteret tisztázzuk, s azt, kinek jár szolgálati nyugdíj, valamint kitérünk arra is, hogy miként kell a rendvédelmisek esetében számítani a szolgálati időt.
Először érdemes tisztázni a jogszabályi hátteret: a hivatásos szolgálatot teljesítők nyugellátásra való jogosultságának kérdéseit a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) rendezi.
A törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervek, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
A teljesség kedvéért említést érdemel, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyát és társadalombiztosítási ellátását a 2001. évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) szabályozza. A szolgálati nyugdíjra jogosultság feltételei és az ellátás összegének meghatározására vonatkozó rendelkezések lényegében megegyeznek a Hszt-ben meghatározottakkal.
A Hszt. értelmében a hivatásos állomány tagját – saját jogán – szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. (A nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezéseit a Hszt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.). A szerződéses állomány tagjai azonban szolgálati nyugdíjra nem jogosult.
A hivatásos állomány tagjainak augyanakkor jár szolgálati nyugdíj, a következő feltételekkel:
- 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után, illetőleg, ha
- a hivatásos szolgálat e jogszabályban meghatározott, felső korhatárának elérésekor tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel.
Ebből következik, hogy a szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idő a meghatározó. Ennek kell tekinteni: a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jétől megelőzően hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt. Mindezeken túl a szolgálati viszony időtartama szempontjából kedvezményesen számítandó „munkaköröket” is tartalmaz a Hszt.
A következők szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani, pl. 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységnél ténylegesen terrorelhárítói feladatokat teljesítőknek, stb., 1,5-szeresen a tűzszerészeknek, búvároknak, stb, 1,2-szeresen a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjaink, stb.
Cikkünk következő részében a jelenlegi szabályozás értelmében érvényes korhatárról és nyugdíjszámításról, a nyugdíjak összegéről lesz szó.
Molnár László