Szja 2011: összefoglaló a változásokról

Megosztás Tetszik

A személyi jövedelemadó változásai kapcsán leginkább az egyetlen adókulcs, a családi kedvezmény és az adónyilatkozat fogalma ismerős. Mit kell még tudni a 2011-es adózásról?

Technikailag a 16 százalékos a „fő” adókulcs, de azt különböző adóalapokra kell alkalmazni. Az összevonandó (bérszerű) jövedelmek szuperbruttó alapja +27 százalékos alapra vetített 16 százalékos kulccsal számítva 20,32 százalék.

Az osztalék, a kamat, az ingó- és ingatlan átruházás és a tőzsdei osztalék adója „sima” 16 százalék.

Az egyéni vállalkozó 10 százalék nyereség utáni adót fizet az első 500 millió forintnyi adóalapra.

A 2006.09.01 előtt indult zárt (egy ciklusú, tehát pl. 5 éves) kamatperiódusú betét, az ezt megelőzően beszerzett értékpapír átruházása esetén az adókulcs továbbra is 0 százalék.

A juttatások 19,04 százalékkal adóznak.

Az adójóváírásnál is szerepet játszó összes jövedelem fogalmából kikerült az osztalékelőleg és a bíróság által megítélt bér.

Az adójóváírás a bér 16 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100 forint. A jogosultsági határ 2,75 millió forint. Az adójóváírás egyre csökkenő összegben 3,96 millió forintig jár. A családi kedvezmény, mivel adóalap-kedvezmény megelőzi az adójóváírást.

Családi kedvezmény jelentősen emelkedik, de adóalap-csökkentő tételként, adózási hatása gyermekenként 10 ezer forintos adókedvezmény, 3 vagy annál több eltartott gyermek esetén pedig 33 ezer forint gyermekenként. Családi kedvezmény annak jár, aki családi pótlékra jogosult. A kedvezmény - az szja-törvény értelmében - akkor is jár, ha a családi pótlék folyósítását felfüggesztik. A bevallásban a közös háztartásban (vélhetően azonos címen) lakó házastársak, élettársak a kedvezmény megoszthatják. A jövedelemkorlát megszűnik! Mégtöbbet olvashat a családi adókedvezményról korábbi cikkünkben.

Az adókedvezmények bevallási igénybevételének sorrendje: lakáscélú-, személyi-, őstermelői-, egyéb kedvezmény.

Továbbra is nyilatkozni kell az adóelőleg megállapításához a munkáltató felé, amely azonban már csak a költség, adójóváírás, családi kedvezmény és a fogyatékkal élők körében gyűjt adatokat. A hibás költség-nyilatkozat esetén továbbra is 39 százalék, a jogalap nélkül igénybe vett adójóváírás és fogyatékossági kedvezmény esetén 12 százalék automata megállapítandó bírságot kell fizetni a bevalláskor. (A jogalap nélküli adójóváírást szinte kizárt, így nincs bírságolhatóság.)

Az egykulcsos adó következménye, hogy az adó és az adóelőleg között nem lehet eltérés (kivéve az adójóváírás esetét és a z adókedvezmények igénybevételénél kialakuló különbözetet). Az adóbevallás elkészítésére továbbra is „megkérhető” a munkáltató, a magánszemély pedig azt benyújthatja adónyilatkozatként NAV általi, vagy saját bevallásaként.

A bérlapon fel kell tüntetni az adóelőleg alapját, a szuperbruttósítást, a családi kedvezményt, az adójóváírást és a többi adókedvezményt, valamint az adónyilatkozat alkalmazhatóságára vonatkozó esetleges tiltást.

Az adónyilatkozat a 2012-es adószezonban lesz először alkalmazható, főszabályként csak akkor, ha kizárólag egy munkáltatótól származik a jövedelem, nincs költségelszámolás, nincs családi kedvezmény-megosztás, csak a munkáltatón keresztül vesz igénybe adókedvezményt és adójáról az önkéntes kölcsönös pénztárának nyilatkozatot és nyugdíjpénztári előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.

Adónyilatkozatot adhat be az is, akinek vagy a munkáltatói kifizetéseinél nincs ezer forintnál nagyobb adókülönbség, vagy más kifizetőtől kapott keresete nem haladta meg alkalmanként a 100 ezer forintot, de csak akkor, ha nem számol el költséget (kivéve az átalány 10 százalékot), nincs adójóváírása és családi kedvezménye, az előbbi pénztári nyilatkozatokat mellőzi és az adót hiánytalanul levonták. A söralátéten való bevallást a munkáltató akkor köteles kizárni a kiadandó igazoláson, ha az adókülönbözet ezer forintnál nagyobb, míg a kifizető a 100 ezer forintnál nagyobb kifizetésnél tünteti fel ezen tiltást.

A bérbeadás összevonandó jövedelem lett, így itt a 20,32 százalékos kulccsal kell kalkulálni, de 10 százalékos átalányban, vagy tételesen lehet költséget elszámolni, ahol az értékcsökkenés akkor is elszámolható, ha az ingatlan 3 évnél régebbi. Az adót „számlaadásra kötelezett” esetében nem kell levonni, az értelmezések szerint az adószám nélküli bérbeadótól se.

Aki munkaviszonyban csak az egyéni vállalkozás szüneteltetésének időszakában áll, az alkalmazhatja az átalányadózást.

A „természetbeni juttatások” elnevezés megszűnik, amelyet három juttatástípus vált fel:

A béren kívüli juttatás (cafeteria) adóalapja az 1,19-szeres adóalapra vetített összeg, amit a munkáltató (nyújtó) 16 százalékos kulccsal fizet meg a juttatás értéke után (tehát az adó 19,04 százalék, EHO nincs) a következő tételekre: üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (minimálbérig), étkeztetés (18 ezer forintig a bármilyen étkezési utalvány), iskolakezdési támogatás, (a minimálbér 30 százalékig), helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói hozzájárulás, a Széchenyi Pihenő Kártya (évi 300 ezer forint összegig, a kormányrendeleti feltételek szerint), valamint az internethasználat (max. 3 havi számlával) 5 ezer forint/hó összeggel.

Az egyes meghatározott juttatások adóalapja a juttatás adója 1,19-szeres adóalapra vetített, amit a munkáltató (nyújtó) 16 százalékos kulccsal fizet meg, és EHO terheli (adóterhelés = 51,17 százalék). Ilyen a nem társasági adóalany reprezentációja (bevétel 1 százaléka vagy 25 millió forint felett), az üzleti ajándék, a (minimálbér 10 százaléka, 5 ezer forint/fő). Ilyen még a távbeszélő-szolgáltatás (20 százaléka alapján); a „csoportos” biztosítási díja; az iskolarendszerű képzés (évi 195ezer forintig) ;évente 3 alkalommal a minimálbér 10 százalékig terjedő csekély értékű ajándék (utalvány); jogszabályi felhatalmazással adott juttatás; a rendezvény, ahol nem lehet a személyenkénti költséget megállapítani; reklámajándék (a minimálbér 1 százalékig); a szövetkezeti közösségi alapból 39 ezer forintig, illetve az értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatás.

Más juttatás, amely bérként adózik (adóterhelés = kb. 106,66 százalék). A kamatkedvezmény adóját továbbra is a munkáltató fizeti meg és itt a 19,04 százalékos mérték mellé szánt egészségügyi hozzájárulás alapja nem a szuperbruttósított jövedelem, így az adóterhelés csak 46,04 százalék. A nyeremény esetén szintén 19,04 százalékos az adó mértéke.

A két évnél régebbi számítógép már nem adható ingyenes juttatásként. Megszűnt a végkielégítés megosztási szabálya.

A reprezentáció fogalma szűkül azokkal a rendezvényekkel, ahol aránytalanul alacsony a szakmai program.

Az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárba történő más személy általi befizetés és a nem nyugdíj kifizetés nem számít jövedelemnek.

Az elhalálozást követően, de a halál időpontjáig járó bért az elhunyt adóbevallásában kell feltüntetni.

A tevékenységre jellemző kereset (tjk) és a hozzá kapcsolódó piaci érték éves szabályait nem kell alkalmazni.

Az ingatlan szerzési értéke az örökösödési és ajándékozási illeték alapja, vagy a hagyatéki leltárban feltüntetett összeg, vagy az illetékhatározatig a bevétel 50 százaléka lehet. Ha nem illetékköteles a kapott dolog, akkor a bevétel 75 százaléka a szerzési érték. Értékpapír esetén az illetékhatározatig a szokásos piaci érték vehető alapul (később önellenőrizhető).

A személyi jövedelemadó elszámolásánál is bevezették az ezer forintra történő kerekítést.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök