Végkielégítések különadója: miért meszelhetné el az új törvényt az AB?

Megosztás Tetszik

Számos érdekvédelmi és szakmai szervezet is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos különadója miatt. Az Adózóna okleveles adószakértője szerint azonban az eddig beérkezett 52 beadvány megalapozatlan. Miről szólnak a beadványok és mi a valós probléma?

A kérelmezők a törvény szövegének alapos értelmezése nélkül nyújtották be a beadványaikat, miután még mindig abban a tévhitben vannak, hogy 2 millió forint felett ütközik jó erkölcsbe a kifizetett végkielégítés. Csakhogy a törvény értelmében 2+2 millió felett kell csak különadót fizetni. A Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közlemény hiába szögezte le, hogy a jogalkotói szándék 2 millió forint volt, a 4 milliós korláttal szemben szakmai ellenérvet nem tudott felhozni.

Két megoldás van: vagy tudomásul veszi az NGM, hogy a jó erkölcsbe ütköző végkielégítés csak 4 millió forint felett esik a különadó hatálya alá, vagy törvénymódosítást nyújt be, hogy a törvény szövegében is érvényre juttassa a jogalkotói szándékot. Ennek a kérdésnek a tisztázásáig elhamarkodott lépés az Alkotmánybírósághoz fordulni. Csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet az érdemi problémáról. Ami egyértelműen alkotmányellenes, az a visszamenőleges hatály.

A végkielégítések 98 százalékos különadójára vonatkozó szabályokat egy hét múlva már alkalmazni kell, de a kormány szándéka még nem tisztázott: marad a 4 milliós korlát, vagy törvénymódosításra kerül sor. Az érdekképviseletek, illetve szakmai szervezetek feladata megítélésem szerint most nem az, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak, hanem a kihirdetett törvényszöveghez való ragaszkodás lenne. A legalább 20 éve a közszférában dolgozók elbocsátásuk esetén már egy hét múlva szembesülnek a problémával: már a havi 200 ezer forint feletti jövedelmük különadó köteles lesz, vagy csak a 333 ezer forint feletti jövedelem. Micsoda különbség! Amikor ilyen azonnal megoldandó „húsba vágó” problémákat kell tisztázni, akkor nem az a legnagyobb probléma, hogy alkotmányellenes-e a kihirdetett törvény. Döntés ugyanis nem várható rövid időn belül.

Bár önadózás van Magyarországon, a 98 százalékos végkielégítések különadójával kapcsolatosan nem az érintettek lesznek elsődleges döntési helyzetben. A kifizető fogja elsőként megállapítani a különadó alapját. Visszamenőlegesség esetén is a kifizető nyújt be önellenőrzést és ad ki igazolást az általa kiszámított különadó előlegről. Miért vállalna a kifizető szakmai konfliktust az adóhatósággal? A legkisebb kétely esetén is nem a jogszabály alapján fogja a különadó alapját meghatározni, hanem egy szakmai érvekkel alá nem támasztott NGM közlemény alapján. A kifizetőt nem fogja érdekelni például az elbocsátott pedagógus véleménye.

Többen jelezték, hogy telefonon érdeklődtek az APEH ügyfélszolgálatán, az NGM-nél, de sehol sem tudtak választ adni a kérdésre: hogyan kell kiszámítani a különadó alapját. Az adózóna megpróbált segíteni azzal, hogy közzétett egy kalkulátort, amelyik a jogszabályban foglaltak alapján kiszámítja a különadó alapját. Az életszerű és sokakat érintő számpélda, ameddig még különadó-mentes a végkielégítés:

Havi 333 ezer forint jövedelem, 8 havi végkielégítés + 2 havi munka alóli felmentés.

A 60 napra számított összeget meghaladó rész 6 hónap * 333 000 = 1 998 000 (ez főszabályként a különadó alapja (9.§ (2) bekezdés). A törvény 9.§ (3) bekezdése szerint ebből csak a 2 millió feletti rész a különadó alapja. Mivel az 1 millió 998 ezer forint ezen belül van, ezért a 60 napra számított összeget meghaladó rész nem különadó köteles.

A 9.§ (4) bekezdése még egy speciális szabályt tartalmaz: A 60 napra számított összeget meg nem haladó rész 2 hónap végkielégítés + 2 havi munka alóli felmentés = ( 2 + 2 ) * 333 000 = 1 332 000 forint. Ennek a két millió feletti részével ki kellene egészíteni a különadó alapját. Mivel ez is 2 millió forint alatt van, ezért itt sem képződik különadó alap. Összességében a 10 hónapra járó (8+2) * 333 000 = 3 330 000 forint különadó mentes lesz. Ez majdnem megegyezik azzal, amit a szakszervezetek kértek a törvényjavaslat tárgyalása során!

Ha megismételjük a számítást  a „jó erkölcsbe ütköző” havi 1 milliós jövedelemmel, akkor a következő eredményt kapjuk:

A 60 napot meghaladó rész 6 * 1 millió = 6 millió. Ebből 4 millió forint lesz a különadó alapja. A 60 napot meg nem haladó összeg (2 + 2) * 1 millió = 4 millió forint. Ebből 2 millió forint lesz a különadó alapja. Tehát a 10 hónapra járó 10 millió forintból a különadó alapja 4 + 2 = 6 millió forint. Nem esik a különadó hatálya alá 2 + 2 = 4 millió forint.

Alapvetően tehát nem a törvény szövegével van a probléma, nem lehet kétféleképpen értelmezni a törvényt, nem bonyolult a megfogalmazás. Persze elolvasni azért el kell, mivel a szakszerűtlen beadványok csak lassítják a döntést.

Angyal József okleveles adószakértő