Számlahelyesbítés APEH-ellenőrzés után - mit kell tudni?

Megosztás Tetszik

Lehet-e számlát helyesbíteni az APEH-ellenőrzés után? A megbízási díjból hány százalék számolható el, ha nem tételes az elszámolás? Milyen költségeket lehet téríteni a munkavállalónak, aki nem autótulajdonos, hanem üzembentartó? Az olvasók kérdéseire az APEH válaszol.

Az APEH ellenőrzéssel lezárt időszakra lehetséges-e kimenő számlát helyesbíteni, sztornózni (mivel az önrevízió már nem lehetséges)? Tiltja-e ezt valamilyen jogszabály? Csak az önellenőrzés tiltott, vagy a számlahelyesbítés is?

Helyesbítő, illetőleg sztornó számla kiállítására – elévülési időn belül - abban az esetben is van lehetőség, ha az ügylet teljesítésére kötelezett olyan bizonylatot kénytelen korrigálni, amely egy ellenőrzéssel lezárt időszak adóbevallását érinti.

Abban az esetben pedig, ha a korrekciós bizonylatok alapján önellenőrzés válna szükségessé, a számla kibocsátására kötelezett adóalanynak az adóhivatalhoz intézett kérelme alapján (figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 115. § (1) bekezdés b) pontjára) az adóhatóság ismételt ellenőrzést folytathat le, mely során figyelembe veszi az új körülményeket.

Megbízási díjasként kapnék munkát. Szeretném tudni, hogy a vállalási díjból hány százalék költség számolható el, ha nem tételes az elszámolás? Van-e a százalékos elszámolásnak felső határa? Szolgálati időt biztosít a munkavégzés ideje?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) szerinti önálló tevékenység minden olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a nem önálló tevékenységek körébe. Önálló tevékenység például a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenység.

Önálló tevékenységből származó bevételnek számít a megbízás jogviszonyból származó valamennyi bevétel, például az így kapott díjazás is.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál – az szja-törvényben meghatározott kivételekkel – két módszer közül lehet választani.

Az egyik módszer a tételes költségelszámolás, amikor valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségek kivételével - számlával, bizonylattal kell igazolni.

A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül levonható 10 százalék költséghányad, és a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.)
4. § k)1. pontja rendelkezik. Eszerint járulékalapot képező jövedelemnek kell tekinteni többek között az szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet, tehát a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek.

Amennyiben ezen összeg havi viszonylatban eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra számítva annak 30-ad részét, abban az esetben a megbízott biztosítottá válik, aki után meg kell fizetni a járulékokat. A megbízó 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a megbízott 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdése szerint szolgálati időnek számít az az időtartam, amelyre a biztosítottól a nyugdíjjárulékot levonták.

Magánszemélyként egy kft. alkalmazásában állok. Értékesítési munkám ellátásához gépjárműre van szükségem, mellyel meglévő és új ügyfeleket látogatok országszerte, munkakörömnek megfelelően. Az általam használt személygépjármű a velem egy háztartásban élő lányom tulajdonában van, melynek üzembentartója vagyok. Kérdéseim: fizethet-e munkáltatóm részemre kiküldetési rendelvény alapján történő útjaimra, illetve tételes költségelszámolás alapján, havi kilométer-elszámolás mellett norma szerinti költségtérítést a gépjármű használatára? Megfelelő-e, ha én, mint a gépjármű üzembentartója fizetem meg a cégautóadót? A megfizetett cégautóadó szja-ból levonható-e? Pontosan milyen költségeket téríthet meg a munkaadó részemre a tételes költségelszámolás alapján? (kötelező felelősségbiztosítás, casco, egyebek)

Igazolás nélkül elszámolható költség  - a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből - a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság (az üzemanyag-fogyasztási norma szerint számolva) és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapul vételével kifizetett összeg. (ennek alapja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 3. számú mellékletének II. 6. pontja)

Tekintettel arra, hogy a személygépkocsi nem az Ön tulajdonában van, ezért a kiküldetési rendelvény alapján történő költségelszámolást nem alkalmazhatja.

A nem saját tulajdonú személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén a személyi jövedelemadó szempontjából nincs törvényi akadálya annak, hogy a kifizető gépkocsi-használat címén költségtérítést fizessen annak, aki a hivatali feladatát nem saját tulajdonú, hanem bérelt vagy szívességi használatba kapott járművel látja el.

A nem saját tulajdonú személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén csak útnyilvántartás alapján számolható el a hivatali, üzleti használatra
- a norma szerinti üzemanyag mennyiség figyelembevételével, számla alapján, vagy az APEH által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint
- a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a bérleti vagy a szívességi használatról szóló szerződés alapján a magánszemélyt terheli.

Mivel az Ön által használt személygépkocsi nem saját tulajdonban van, így a személygépkocsi tulajdonosa cégautóadó fizetésére kötelezett a költségelszámolás okán. A tulajdonost ilyen esetben értesíteni kell 8 napon belül a költségelszámolásról. A bevallási kötelezettség azonban a személygépkocsi tulajdonosát terheli minden esetben.