Kiszivárogtatott adótervek: végül mennyi az annyi?

Megosztás Tetszik

Sorra szivárognak ki a 2011-re tervezett adóváltozások részletei. A látszólag kedvező hírek mögött viszont nem látni a számokat. Összeszámoltuk a tervezett és a már megszavazott változások becsült költségvetési kihatását.

A már megszavazott 15 milliós személyi jövedelemadó sávhatár - Oszkó Péter számítása szerint  - 200 milliárd forintba, a társasági adó kulcs 10 százalékra csökkentése a Költségvetési Tanács szerint 111,5 milliárd forintba kerül majd 2011-ben. A pálinkafőzés jövedéki hatását egyes szakértők 50 milliárd forintra, a költségvetési tanács 8 milliárdra taksálja. A felső sávhatár teljes eltörlése 70 milliárd lenne, miután a havi 1 millió felett keresőknél az 1 millió forint feletti rész 20 százalékkal kevesebbet adózik. A 17 százalékos „szuperbruttó” kulcs 16-ra csökkentése 150 milliárd. A gyerekkedvezmény kiterjesztése 180 milliárd forint lenne. Különadózó jövedelmek adócsökkentése 160 milliárd forintba kerülne az APEH 2009-es jövedelem eloszlási tájékoztatója alapján számolva.

A szuperbruttó kivezetése ugyanis csak egy szorzást igényel. Költségvetési kihatása nincs. A tervezett 16 százalékos adóval 100 * 1,27 * 0,16 = 100 * 0,2032. A gyakorlatban azt jelenti, hogy újra a jövedelem az adó alapja és az adó mértéke 20,32 százalék, 2012-ben (1,135*0,16) 18,16 százalék, 2013-ban 16 százalék. Hasonlóan téves hírek jelennek meg az adójóváírás szűkítésével kapcsolatosan is. Az adókulcs csökkentésével csökken az adó, amit az adójóváírásnak ellensúlyozni kell. A havi maximum és jogosultsági határ így alakulna a tervek szerint, ha feltételezzük, hogy továbbra is 70 ezer forintig mentesíti az adójóváírás az adó alól a jövedelmet:

2010-ben              70 000 * 1,27  * 0,17 = 15 113, jogosultsági határ 2 millió 510 ezer  forintosjövedelem.
2011-ben              70 000 * 1,27  * 0,16 =  14 224, jogosultsági határ 2 millió 400 ezer forintos jövedelem.
2012-ben              70 000 * 1,135 * 0,16 =  12 712, jogosultsági határ 2 millió  200 ezer forintos jövedelem.
2013-ban              70 000 * 1,00   * 0,16 =  11 200, jogosultsági határ 2 millió forintos jövedelem.

Az adójóváírás kedvezményének szűkítése a nettó jövedelemi pozícióra nem hat ki, így sem az adójóváírás változása, sem az adókulcs változása, sem a szuperbruttó kivezetése önmagában nem indokolja a minimálbér emelést, legfeljebb az infláció. Az 1,2 millió minimálbéres adózó közül csak 320 ezer kap bérjövedelmet, ezért az adójóváírás változása csak őket érinti. A többi minimálbéres eddig is fizetett adót és ez után is fog. Ha összeadjuk a 2011-re tervezett (kiszivárogtatott) változások költségvetési kihatását, ez megközelíti az ezermilliárd forintot, melynek ellentételezéséről nem folyik érdemi vita.

Mi lesz, ha felszáll a rózsaszín köd?

Akkor jöhet a most már alkotmányos módszer: az  egymillió feletti jövedelmeket jó erkölcsbe ütközés miatt visszamenőlegesen 40 százalékos különadóval lehet terhelni. Tehát visszaáll az eredeti állapot. Megvalósul a mese: volt is adócsökkentés meg nem is.

Az egykulcsos adó melletti legfőbb érv, hogy arányos (lineráris). Ez nem valósul meg a tervezet szerint. Ugyanakkora (például havi 200 ezer forintos) bevételhez eltérő nettó jövedelem jár evás jövedelemnél, ekho-s jövedelemnél, bérjövedelemnél, megbízásos jogviszonynál, különadózó jövedelemnél. Az öt különféle jogcímet tovább fogja árnyalni, ha életbe lép a gyerekkedvezmény 1,2,3 gyerekre is. Ez azt jelenti, hogy 200 ezer forintos havi bevételhez akár 20 különböző nettó összeg tartozhat a jövedelem jogcíme, illetve a gyermekek száma szerint. Ez nem az igazi egykulcsos adó.

Angyal József okleveles adószakértő, okleveles matematikus