Hetvenöt százalékos büntetőadó fenyegeti a vagyonkimentőket

Megosztás Tetszik

Becslések szerint az 1500 milliárd forintot is elérheti a magyarok által a hazai adóhatóság elől elrejtve, külföldön tartott összvagyon. Hazacsábítására a gazdaság beindulása és jogszabályváltozások nélkül nincs esély.

Sem a Kósa–Szijjártó- duó június eleji verbális ámokfutása, sem az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások három héttel ezelőtti megszakadása nyomán nem tapasztaltak vagyonkiáramlást a hazai tehetős személyek milliárdjait kezelő privátbankárok – derült ki a HVG körkérdéséből. Ez azért is biztató, mert a BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Zrt. április közepi konferenciáján egyesek nem zárták ki, hogy egy forintgyengülés miatti pánikreakciónak vagyonmozgató hatása lehet. Márpedig a hazai valuta euróval szembeni árfolyama Kósáék államcsődöt vizionáló beszédeire kilépett az év elejétől jellemző 265–275 forint közötti sávból, előbb megközelítette a 290 forintot, majd az IMF-purparlé idején át is lépte azt, s még a hét eleji nemzetközi hurráhangulatra is csak a 280-as szintet tudta megközelíteni.

 A hazai milliomosok többségét azért nem érintette érzékenyen a mostani forintgyengülés, mert ők már jóval korábban, 2008 őszén áttették vagyonuk nagy részét devizába, amikor például egy euró még csak 260 forintot ért – közölte a HVG-vel Montvai Péter, a Commerzbank International S. A. igazgatója. A magyarok jelenleg határokon túl tartott vagyonát 1000–1500 milliárd forint közé teszik a hazai privátbankárok – összehasonlításként: az állami költségvetés hiányát az idén közel 900 milliárdosra tervezik. Pontos adatokkal senki sem rendelkezik, hiszen ezek a vagyonok szinte kivétel nélkül olyan külföldi bankszámlákon vannak, amelyek létezéséről a magyar hatóságoknak egyáltalán nincs tudomásuk.

A hatalmas összeg visszacsábítására kísérletet tett a Bajnai-kormány. Így ha valaki a 2009. december 31-éig külföldön megszerzett jövedelmét, illetve bevételét Magyarországon bevallotta, azt egyszeri, kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetésével legalizálhatta. Annak is jár a könnyítés, aki tavaly év végéig kezdeményezte külföldön birtokolt cége megszüntetését, illetve eladta egy kinti cégben meglévő részesedését, és mindez legkésőbb 2010. december 31-éig lezajlik.

 Ha valaki nem élt az adóamnesztiával, ám külföldi vagyona később mégis az APEH tudomására jut, ez év elejétől ugyanolyan szankciókra számíthat, mint amikor magyarországi jövedelmét titkolja el. Adóhatósági ellenőrzés esetén az adómegállapítás adóévének megfelelően kell megfizetni az adót az adóbírsággal (ami akár az adóhiány 75 százaléka is lehet.

Csabai Károly

Ha kíváncsi a cikk folytatására, olvassa el a HVG legfrissebb számának Hív a haza című cikkét.