Adóbevallás: van, ahol 5 sorból megúszható

Megosztás Tetszik

A magyar szja-bevallási ív a közepesen bonyolultak közé tartozik az Európai Unióban. Ám az egyszerűbbek sem feltétlenül igazságosabbak, máshol is döcög az elektronikus kitöltés, és sokfelé szaladnak a könyvelőhöz, ha a béren kívül mást is be kell vallani – foglalható össze címszavakban a HVG adóbevallási körképe.

„A nevemen és személyes adataimon kívül mindössze öt sort kell kitöltenem, mivel csak egy jövedelemforrásom van, az újságírás” – dicsekedett a személyi jövedelemadó romániai bevallásának egyszerűségével a HVG aradi tudósítója. Ennél talán csak Svédországban úszható meg könnyebben az adóbevallás: a bérből és fizetésből élők többségének elég egy „igen” szócskát küldenie a hivatal által kitöltött – többnyire egyetlen kétoldalas ívből álló – nyomtatványra válaszul, akár egyszerű sms-ben. E két, egymástól sok tekintetben távol eső EU-tagország példája jelzi: egy európai szja-bevallásnak nem feltétlenül kell bonyolultnak lennie. Varsóban viszont heves sajtóvitát váltott ki, amikor nemrég a pénzügyminiszter azt találta mondani, hogy az adóívek nem is bonyolultak, miközben a lengyelek gyenge minőségű, többféleképpen értelmezhető jogszabályokra, az egyes adóhivatalok eltérő állásfoglalásaira panaszkodnak. Akárcsak a görög adótanácsadók, akik szintén homályosnak, bonyolultnak tartják az adóregulákat. A nehézségi skála tehát láthatóan széles, amit már az is jelez, hogy az szja-bevallások terjedelme 2 és 64 oldal között váltakozik az EU-ban, mint az a HVG és a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cég közös felméréséből kiderül.

 
A svéd egyszerűség hátterében az a több országban alkalmazott megoldás áll, hogy a „mezei” munkavállalók esetében a munkaadók által folyamatosan vagy évente bejelentett adatokból az adóhivatal ki tudja számolni az adót, és az alanynak elég ellenőriznie az összegeket. Stockholmban ezt azzal turbózták fel, hogy a jóváhagyáshoz elég egy e-mail, egy sms (e formában zajlik az szja-bevallások 15 százaléka) vagy egy telefonhívás is. Nem áll távol ettől a Magyarországon 2005-ben bevezetett adóhatósági adómegállapítás, az adam, illetve tavaly óta élő utóda, az egyszerűsített adóbevallás: ha a munkavállaló egy nyilatkozattal az adóhivatalra bízza a bevallást, lényegében nincs is több dolga. A munkáltatók is magukra vállalhatják a rubrikatöltögetést, így a magyar adózók többsége gyakorlatilag nem is találkozik szja-bevallással – mondja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadó cég adószakértője, az APEH egykori elnökhelyettese. Lengyelországban most folyik a vita arról, hogy köteleznék a munkaadókat valamennyi dolgozójuk éves adóbevallásának elkészítésére – akármilyen jövedelmeik is voltak –, de ez ellen a munkaadók hevesen tiltakoznak.

Túlságosan pedánsnak tűnik Belgium, ahol legalább egy nullás bevallást mindenkinek be kell nyújtania, még az ott élő, de odahaza adózó külföldieknek is. Néhány országban viszont egyáltalán nem kell szja-bevallást beadniuk azoknak, akiknek nincs jövedelmük (ez a helyzet Magyarországon), illetve az bizonyos határ alatt marad, vagy csak bérjövedelmük van. Nem ennyire egyszerű a dolguk azoknak, akik nem pusztán a fizetésükből élnek. Az említett kétoldalas ívvel büszkélkedő Svédországban például ha valaki ingatlant vagy részvényeket adott-vett, akkor a megfelelő rovat módosítása mellett le kell töltenie az adóhivatal honlapjáról a 26 további blanketta közül a szükségeseket. Túl a svéd és a magyar adómorál közötti különbségeken, Vámosi-Nagy úgy véli, a soványabb adóbevallásnak és a külön lapoknak általában az a hátrányuk, hogy nehezítik a jogkövetést. Ha az adózó nem lát maga előtt minden rovatot, könnyebben megfeledkezik róluk.

A bonyolultabb helyzetekben pedig – a magyar szokásokhoz hasonlóan más EU-tagállamokban is – szükség lehet adótanácsadóra, könyvelőre az szja-bevallás leküzdéséhez..

Illényi Balázs-Bedő Iván

 Cikk folytatódik itt.