Családi pótlék: hiba csúszott a számításba

Megosztás Tetszik

Az Alkotmánybíróság tegnap visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a családi pótlék adózás alá vonását. A Pénzügyminisztérium sietve közölte, hogy ez idén 4,5, jövőre 15,5 milliárd forint bevétel kiesést jelent. Idén négy hónapot érint a családi pótlék adóztatása, jövőre háromszor ennyit. Csakhogy a számok nem stimmelnek, ki számolta el magát?

 Ha változatlan adótáblával számolunk 2010-re, akkor 3 * 4,5 = 13,5 milliárd forint bevétel keletkezett volna a családi pótlék adózás alá vonásából. A béremelésekkel korrigálva jött ki valószínűleg a 15,5 milliárd forint.  Csakhogy nem lehet változatlan adótáblával számolni, mivel 2010-ben a kormány kommunikációja szerint majdnem mindenki az alsó adósávban fog adózni. Aki az alsó adósávban adózik, arra nem hat a családi pótlék és más adóterhet nem viselő járandóság adózás alá vonása. Tehát vagy az nem igaz, hogy jövőre szinte mindenki az alsó kulcs szerint fog adózni, vagy pedig az nem lehetséges, hogy 15,5, milliárd forint bevételkiesést fog jelenteni az Alkotmánybíróság mostani döntése. Az igazság, mint mindig, kettő között van. Nem valószínű, hogy jövőre csaknem mindenki az alsó kulcs szerint fog adózni. Az Alkotmánybíróság döntésének 2010-re legfeljebb 1-2 milliárd forintos kihatása lehet. Ehhez jön hozzá az eddig levont és így jövőre visszajáró adóelőleg. Ez mennyi lehet? Időarányosan kb. 3,3 milliárd forint, mivel december hónapban már nem kell adóalap növelő tételként figyelembe venni a családi pótlékot.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni viszont, hogy ahol göngyölített adóelőleg számítást alkalmaznak, ott december hónapban a korábban alkotmányellenesen levont 3 havi családi pótlékra eső adóelőleg visszajár. Ilyen terület a közszféra. A köztisztviselőknél, közalkalmazottaknál mérlegelés nélkül vissza kell adni a családi pótlék miatt túlvont adóelőleget. Erre azért kell nyomatékosan felhívni a figyelmet, mert az évközi visszamenőleges sávhatár növeléskor a PM jogszabályt sértve „csepegtetve” adta vissza a túlvont adóelőleget. Mivel a versenyszférában is több helyen alkalmazzák a göngyölített adóelőleg levonási módot, a jövő tavaszi visszaigénylés összege szintén 1-2 milliárd forint lesz. Tehát az Alkotmánybíróság döntésének költségvetési hatása 2010-re kb. 3 milliárd forint.

Az Alkotmánybíróság a döntésének indoklásában szükségét tartotta ismételten kitérni a „szuperbruttósítással” kapcsolatos döntésére. A mostani és az akkori döntés ugyanis nehezen egyeztethető össze. Az Alkotmány bíráknak valószínűleg lelkiismeret furdalása volt, ezért is lepték meg a szakmát és a közvéleményt ezzel a döntésükkel.

Nem enyhíteni, hanem fokozni szeretném az Alkotmánybíróság lelkiismeret furdalását szuperbruttó ügyben hozott döntésükkel kapcsolatosan.

Minden adónemre kiterjedő egy-kulcsos adó magyar módra!

Az Alkotmánybíróság szerint a korrekciós tényező nem Alkotmányellenes. Na, akkor hajrá. Valósítsuk meg a korrekciós tényezővel az egykulcsos adórendszert egyetlen költségvetési fillér nélkül.

                                               Korrekciós tényező                  adókulcs          korrekció nélkül

Személyi jövedelemadó             1,270                                      17%                      21,59%

Társasági adó                               1,118                                      17%                         19%

Áfa                                                  1,471                                        17%                           25%

Ekho (magánszemély)                0,882                                       17%                           15%

EVA                                                1,765                                         17%                             30%

Tessék utána számolni. Ilyen egyszerű adót csökkenteni.

Angyal József okleveles adószakértő