Illegális foglalkoztatás: dupla szankcionálás és visszaélések

Megosztás Tetszik

Színlelt szerződés, be nem fizetett járulékok, rosszul kitöltött alkalmi munkavállalói kiskönyv – csupán néhány példa az úgynevezett feketefoglalkoztatásra. Felszámolásáért már hosszú ideje küzdenek - a kormányzat és a hatóságok egymással karöltve. Az eredmény azonban sajnos magáért beszél: egymillió emberről még mindig nem tudni, hogy - munkaerőpiaci szempontból – pontosan hova is tartozik.

„Több mint másfél éve dolgoztam a cégnél, amikor kiderült, nem jelentettek be. Erre persze már csak a gyógyszertárban jöttek rá, miután ellenőrizték a recepten a TAJ-számomat. Ekkor már ötödik hónapja voltam állapotos a kisfiammal, és úgy terveztem, ha betöltöm a nyolcadikat, elmegyek terhességi gyermekágyi segélyért (tes). Hát ebből semmi sem lett” – meséli Gyöngyi, aki nyolc éve költözött Marosvásárhelyről Budapestre. Akkoriban gimnáziumi érettségivel nem nagyon tudott elhelyezkedni, így két idősek otthonában is vállalt takarítást. Nagyon megörült, amikor egy nagyobb takarító céghez hívták dolgozni. Fix fizetést és stabil munkaviszonyt ígértek: „Látszólag minden nagyon korrektnek tűnt: aláírattak velem jónéhány papírt, azt sejtetve: hivatalosan szeretnék foglalkoztatni.” Gyöngyi – mint mondta - ebben a hitben, s hogy jogosult az anyasági juttatásokra vállalta a gyereket. „Feketemunkásként pedig nem jár semmi. A jelenlegi helyzetnél már az is jobb lett volna, ha kiváltom az alkalmi munkavállalói kiskönyvet, úgy is meglett volna a tb-m és most kapnám a tes-t is.”- teszi hozzá Gyöngyi. Nem maradt más, mint beperelni a céget, s a pert megnyerni, amire ügyvédje szerint jó esélyük van. Kérdés persze, hogy mekkora kártérítést ítél majd neki a Munkaügyi Bíróság.

 A feketemunka – hivatalosan a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása – visszaszorítása érdekében vezették be 2005-ben az alkalmi munkavállalói (AKM) könyvet, amellyel sokkal kedvezőbbek a járulékok és kevesebb az adminisztráció is, a munkáltató szívesebben foglalkoztat így, mint munkaviszonyban, ahol a járulékok jóval magasabbak. Az AKM bevezetése óta már többször felröppent a hír, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megszüntetné a kiskönyvet, júliustól végleg befellegzett neki. Kritikusai szerint az AM nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen több mint egymillió kiskönyvet váltottak ki az utóbbi években, a feketefoglalkoztatás viszont közel sem szorult vissza ilyen arányban. Úgy vélik: az illegálisan foglalkoztatók többsége éppen az AM adta lehetőséggel él vissza.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) becslése szerint közel egymillió emberről nem tudják a hatóságok: hol, hogyan és mennyiért dolgozik. Némi visszatartó ereje ugyanakkor mégis volt annak a 2006-os törvénynek, amely szerint csak azok a munkáltatók részesülhetnek állami támogatásban, vehetnek rész közbeszerzési eljárásban, akiknek rendezettek a munkaügyi kapcsolatai. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem foglalkoztatnak bejelentés nélkül alkalmazottakat és nem sértik meg a külföldiekre vonatkozó foglalkoztatási szabályokat sem. Ennek igazolása hatósági nyilvántartás útján történik. Az interneten elérhető adatbázis pedig tartalmazza a munkaügyi jogsértést elkövetett munkáltatók adatait.

Dupla szankcionálás: bírság és felfüggesztés

Az APEH sajtóosztályának tájékoztatása szerint 2008 január 1-jétől jelentősen emelkedett a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa. Korábban magánszemély esetén 100 ezer forintig bírságoltak, ha pedig nem magánszemély volt a munkaadó, akkor 200 ezer forintig terjedő összeget kellett befizetnie – alkalmazottanként. Tavaly januárban ezt egységesen 1 millió forintra emelték. Idén február 1-jétől pedig további szigorítás lépett életbe. Eszerint bírságolható az a szabálysértő alkalmazott és annak felettese is, akinek munkaköri kötelessége a foglalkoztatottak bejelentése.

A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásával megspórolt adót és járulékot az adóhatóság becsléssel állapítja meg. 2008 január 1-jétől az ilyen esetekben legalább három havi foglalkoztatást már eleve vélelmeznek. Február 1-jétől pedig a foglalkoztatottak kiszolgáltatottságának enyhítése érdekében az adóhiányt és annak jogkövetkezményeit a legtöbb esetben a munkáltató terhére kell megállapítani. A pénzbüntetésen túl további szankciókkal is számolnia kell a jogsértőnek: az adóhatóság az adózó üzletét első mulasztás esetén 12, három éven belül megállapított második mulasztás esetén 30, minden további mulasztást követően pedig 60 nyitvatartási napra le is zárja, vagy az adózó tevékenységét ugyanilyen időtartamra fel is függeszti.

A cél érdekében átjárhatóbbá tették a munkaügyi felügyelőségek és az adóhatóság kapcsolatát is. Egy január 1-i rendelkezés szerint ugyanis az adótitok védelme „kisebb mértékű feloldást nyert”. Eszerint, ha az állami adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál, jogerős határozatának egy példányát megküldi az OMMF-nek és az egészségbiztosítónak is. Az adatátadás fordítva is érvényes: a munkaügyi felügyelőségektől kapott jelzések kapcsán is sokan kerülnek az APEH látókörébe, például olyan cégek, ahol munkavállalási engedély nélkül dolgoznak a munkavállalók. S ezek alapján az adóhatóság rendre ellenőrzéseket is indít.

Kanaki Anna