Adóváltozások 2010: mi minden módosul?

Megosztás Tetszik

Számos változásal kell tisztában lenni, ha valaki naprakész szeretne lenni a 2010-es adóváltozásokkal kapcsolatban, a parlament ugyanis 2009. november 9-én elfogadta az adójogszabályokat módosító törvénytervezetet.. A KPMG jövő évi módosításokat összegző konferenciáján sorra vették ezeket.

Hosszú távú megtakarításokból, tartós befektetésből származó jövedelem
A hitelintézettel, vagy befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében lekötött pénzösszeg esetében - amennyiben a befizetés meghaladja a 25 ezer forintot, továbbá a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három, valamint a lekötés meghosszabbítása esetén további két naptári évben a szerződést nem bontja fel - az elért nyereség, kamat, hozam után az adó mértéke 10 százalék.

Ha a lekötés időtartama meghaladja a szerződéskötés évét követő ötödik évet, akkor nincs adófizetési kötelezettség és a magánszemélynek ezt a jövedelmét nem kell bevallania. A törvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy ha a magánszemély a lekötést a hároméves időszak lejárta előtt megszakítja, akkor a fizetendő adó mértéke 20 százalék.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, azaz bármilyen pénzügyi eszköz, áru, valuta, deviza eladásából, vételéből származó jövedelem adózási szabályai hasonlóak a tőzsdei ügyletek adószabályaihoz, azaz az elért nyereség után 20 százalékos adót kell fizetni.

Ebben az esetben az adómegállapítási és -fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de nyitva áll a korábban elkönyvelt veszteségek figyelembevételének lehetősége.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó szabályok alkalmazása más befektetések esetén
A változások értelmében a korábban kamatjövedelemként adóköteles nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kollektív befektetési értékpapírok beváltása, visszaváltása, illetve átruházása kapcsán keletkező jövedelem – a magánszemély nyilatkozattal is megerősített választása szerint – az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó kedvezőbb adózási szabályok szerint is adózható.

Ellenőrzött külföldi társaság
Az egyéb jövedelem fogalmába tartozik az ellenőrzött külföldi társaságokból származó bevétel, amelybe beletartozik az üzleti éve utolsó napján kimutatott adózott eredménynek a felosztott osztalékkal csökkentett összegéből a magánszemély részesedésére jutó rész. A módosítások alapján a magánszemély akkor minősül tulajdonosnak, ha a külföldi cégben közvetlenül vagy közvetetten (közeli hozzátartozó által) 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik vagy a szavazati jogok ekkora hányada illeti meg.

Munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás
Munkáltató által a munkavállalónak lakáscélú felhasználásra hitelintézet útján nyújtható támogatás eddigi egymillió forintos összeghatára ötmillió forintra emelkedik. Ezen juttatás továbbra is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Adóalap-kiegészítés
Ahogy a korábbi adóriadónkban jeleztük, az összevont adóalap fogalma megváltozik. 2010. január 1-jétől bevezetik az úgynevezett szuperbruttót, tehát az összevont adóalapba tartozik minden önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem és az úgynevezett adóalap növelő összeg.

Az adóalap növelő összeg a jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék általános mértéke (azaz a munkáltató által fizetett járulék), vagy biztosítási kötelezettség hiányában az ezen jövedelmeken fizetendő EHO (adóalap-kiegészítés). Az adóalap növelő összeg alapjába nem számít bele az adóterhet nem viselő járandóság összege.

Az elfogadott törvényjavaslat a fenti szabályokon felül rendezi azt az estet is, amikor a magánszemély köteles fizetni a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot is. Meghatározza, hogy ezekben az esetekben mit kell adóalap növelő összegként tekinteni, illetve az adóalap növelő összeg alapjaként a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmének 78 százalékát kell figyelembe venni.

Egészségügyi hozzájárulás

Százalékos mértékű EHO
A korábban elfogadott törvénymódosítás során nem volt egyértelmű annak a kérdése, hogy a kedvezményes adózású természetbeni juttatások és egyéb béren kívüli juttatások után kell-e százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az elfogadott törvénymódosítási javaslatban egyértelműen rendezik, hogy ezekben az esetekben nem merül fel százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Az új szabályok alapján a jövő évtől nem kell százalékos mértékű EHO-t fizetniük azon külföldi magánszemélyek után, akik a törvényben meghatározottak szerint külföldön, azaz egyezményes országban biztosítottak.

Társasági adó

Veszteségelhatárolási kérelem
Megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, azonban a negatív adóalap elhatárolhatóságát a törvénymódosítás a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásához köti. E rendelkezéseket már a 2009. évi veszteségelhatárolásra is lehet alkalmazni.

Fejlesztési adókedvezmény
Jelenértéken 3 milliárd, kedvezményezett települési önkormányzat területén 1 milliárd, valamint kis- és középvállalkozás által megvalósított 500 millió forint értékű beruházáshoz kötődő fejlesztési adókedvezményre való jogosultság feltételeinek teljesítése tekintetében a jövőben lehetővé válik, hogy a beruházás megkezdése előtti adóév létszám, illetve bérköltség adata helyett az adózó – választása alapján – a beruházás megkezdését
megelőző három adóév adata átlagához viszonyítson.

Emellett enyhítésként 2010. január 1-jétől a munkahelyteremtést szolgáló beruházások alapján érvényesíthető fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó létszámnövelési kötelezettség is megszűnik. E módosítások a 2009. december 31-ét követően benyújtott fejlesztési adókedvezményre vonatkozó kérelmeket illetően lesznek érvényesek.

Mindezek mellett, a törvénymódosítás átmenetileg – a 2009-es és 2010-es adóév vonatkozásában – enyhíti a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó létszám, illetve bérköltség növelésre vonatkozó feltételek teljesítését.

Az átmeneti enyhítések az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát követő 15. napon lépnek hatályba, legkorábban azonban 2010. január 1-jétől.

Külföldi szervezeteket érintő forrásadóztatás szabályai
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó 2009. évi LXXVII. törvénnyel bevezetett forrásadóztatás szabályai az elfogadott törvénymódosítások által több esetben szigorodnak. Ugyanis a forrásadó alóli mentesülés csak abban az esetben lesz lehetséges 2010. január 1-jétől, ha a külföldi szervezet illetősége szerinti az állammal kötött hazánk a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt, azonban amennyiben csupán a külföldi szervezet székhelye szerinti állammal rendelkezik hazánk nemzetközi egyezménnyel, úgy az nem mentesít a forrásadó alól.

Az elfogadott módosításokban már nevesítésre került, hogy nem kell forrásadót fizetni az MNV Zrt., az MFB Zrt., az Eximbank Zrt., továbbá a MEHIB Zrt. által fizetett kamat után sem.

A fentiek mellett a módosított szabályok mentesítik a forrásadó alól azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatát, amelyek valamely EU-, EGT-, illetve OECD-tagállam elismert tőzsdéjén kerültek bevezetésre.

Ellenőrzött külföldi társaság
Az év közepén elfogadott adótörvény módosítások által újradefiniált ellenőrzött külföldi társaság fogalma némiképp ismét módosul.

Az új szabályok értelmében ugyanis a magánszemély akkor is tényleges tulajdonosnak minősül, ha a külföldi társaságban nem csak közvetlenül, hanem akár közvetve is rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 10 százalékával (a korábbi 25 százalék helyett).

A módosítások szerint nemcsak akkor minősülhet ellenőrzöttnek a külföldi társaság, ha belföldi magánszemély tulajdonosa van – aki a törvényben megfogalmazott kritériumokat teljesíti, – hanem akkor is, ha az adóév során a külföldi társaság által elért bevételek többségében magyarországi forrásból származnak.

Emellett a befektetői tevékenység is definiálásra került, amely szerint ilyen típusú tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szerzése, tartása és elidegenítése. Továbbá befektetői tevékenységnek tekintendő az OECD vagy EU valamely tagállamában, illetve egyéb olyan országban lévő befektetési alap, hasonló társaságok, egyéb szervezetek befektetési és más tevékenysége, amely országgal hazánk kötött kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt, továbbá ezen szervek az adott ország állami pénzügyi felügyeleti hatóságának ellenőrzése mellett működnek.

További módosítás, hogy az elfogadott szabályok értelmében az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó előírások abban az esetben nem vonatkoznak a külföldi társaságra, ha van olyan – legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező – tulajdonosa, amely legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyzett.

Az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelem
A tavalyi adótörvény-módosítások során bevezetett, az ellenőrzött külföldi társaságoktól származó jövedelemmel való társasági- és különadó-fizetési kötelezettség csökkentésének feltételeként előírt magyar állampapír vásárlására vonatkozó kötelezettséget a jelenlegi módosítások eltörlik, tekintettel arra, hogy e kritérium miatt az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, amely során e rendelkezést diszkriminatívnak minősítette.

Ingatlannal rendelkező társaság
A nyári adómódosítások során bevezetett ingatlannal rendelkező társaság definíciója több tekintetben pontosításra került, amelyek közül a leglényegesebb, hogy a jogalkotó meghatározta, hogy a 75 százalékos ingatlanérték meghatározása során az adózó és kapcsolt vállalkozásai beszámolójában bemutatott eszközök mérleg fordulónapi piaci értékét kell figyelembe venni.

Nem kell az új rendelkezéseket figyelembe venni abban az esetben, ha a részesedés elidegenítésére, kivonására nem került sor a szóban forgó naptári évben. Továbbá megfogalmazásra került, hogy amennyiben a külföldi tag elmulasztja, hogy illetőségéről nyilatkozzon, úgy adóalanynak minősíthető.

Külföldről származó kamatjövedelem
Az újonnan bevezetendő szabályok értelmében a kettős adóztatás elkerülése érdekében az adóalapot módosítani kell a külföldről származó kamatjövedelemmel. A kamatjövedelem meghatározásánál az ilyen módon megszerzett kamat 75 százalékából kell kiindulni. E rendelkezések 2010. január 1-jével lépnek hatályba.

Távhőadó
Az elfogadott adótörvény-változások a távhőadó alapjának arányosítási szabályait is módosítják az azzal kapcsolatban felmerült számítási és jogértelmezési problémák kapcsán.

Amennyiben az adózó tekintetében arányosítási szabályok alkalmazása válik szükségessé, úgy a főszabály szerint megállapított adóalap arányosításához szükséges arányszám képzése során eredetileg használatos üzemi (üzleti) eredmény számviteli kategóriája helyett, a módosítás az arány kiszámítását a távhőadó-köteles tevékenység beszámolóban kimutatott vagy könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének a társasági szintű árbevételéhez viszonyítva írja elő.

Az említett új előírásokat a 2009. évi adókötelezettség megállapítása során már alkalmazni lehet, azonban az idő rövidsége miatt a módosított szabályokat nem kötelező figyelembe vennie az érintett adózóknak feltöltéskor.

Helyi iparűzési adó
A törvénymódosítás rögzíti, hogy a helyi adótörvény 3. sz. mellékletében található megosztási szabályok szerint kell meghatározni a külföldi telephelyről származó adómentes helyi iparűzési adóalaprészt is. A jövőben a település kifejezés alatt a külföldön létesített telephelyet is érteni kell.

Az adózás rendjéről szóló törvény
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tervezett módosítása értelmében a feltételes adómegállapítás időbeli hatálya kiterjeszthető a kapcsolódó eljárási díj 50 százalékának megfelelő összeg ellenében abban az esetben, ha a tényállásbeli változás vagy a jogszabályváltozás érdemben nem érinti és nem befolyásolja az adó-megállapításban rögzített részletes tényállást és adókötelezettséget. Fontos kiegészítés, hogy bizonyos esetekben már nem kizárólag jövőben induló ügyletekre kérhető feltételes adómegállapítás, hanem már megindult, folyamatos teljesítésű ügyletekre is.

A jövőben – a társaságiadó-törvény már ismert változásaival összhangban – a törvény kapcsolt vállalkozás definíciójában említett harmadik személynek tekinti a közeli hozzátartozók együttesét is, továbbá kapcsolt vállalkozás lesz a belföldi adózó és külföldi telephelye is.

A törvénymódosítás értelmében az ingatlannal rendelkező társaságok a bejelentési kötelezettségüknek a 2011- es adóévtől nem a társasági adó bevallásának esedékességét követő 90 napon belül, hanem augusztus 31-ig kell eleget tenniük.

A helyi iparűzési adót érintő fizetési könnyítéssel és bírságelengedéssel kapcsolatos ügyekben az állami adóhatósághoz kell a jövőben a kérelmeket előterjeszteni. (Az állami adóhatóság első fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján adja ki a határozatot.)

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókkal kapcsolatosan az új módosító rendelkezés pontosítja a júniusi csomagban foglaltakat, mely pontosítás értelmében az adómegállapítási jog a helyi iparűzési adót érintően – ezen adózók esetében – a 2009. évben kezdődő adóév utolsó napjától számított két év elteltével évül el.

Számviteli törvény
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása értelmében a törvény hatálya kiterjed a jövőben a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégekre, valamint a korlátlan felelősséggel működők közül azokra, akik nem tartoznak az eva hatálya alá.

További módosításokról olvashat itt!