Családi pótlék, gyes, gyet: 50 százalékos megosztás és a nyilatkozat külföldön

Megosztás Tetszik

Kinek és mikor kell nyilatkoznia a családi pótlékról és milyen adóterhet nem viselő járandóságokra vonatkozik még az 50 százalékos megosztás?

 A családi pótlék adóalapba történő beszámítása kapcsán egy talán különleges esetben kérném a tanácsukat. Osztrák munkavállalóként nem rendelkezem magyarországi jövedelemmel, nem is adózom itthon. A feleségem otthon van gyesen a fiúnkkal. Lakóhelyünk Magyarországon van, kintről nem kapunk családi pótlékot. Kell-e a nejemnek nyilatkoznia (a gyes-en kívül nincs jövedelme, eddig a családi pótlék az ő nevén futott)? Munkálltató felé nehéz lenne, hisz az nincs. Nekem nincs magyar munkálltatóm, aki felé  bármit is bejelenthetnék, a jövedelmem pedig bőven a magyar átlag feletti. Kinek és mit jelentsek?

Csak akkor kell nyilatkozni, ha munkáltatótól, kifizetőtől származó jövedelmet kap a magánszemély. Ha nincs munkáltató vagy kifzető, akkor nem kell nyilatkozni. Ez a nyilatkozat az adóelőleg levonáshoz kell.Ha a tárgyévben a magánszemélynek csak adóterhet nem viselő járandósága van, akkor nem kell adóbevallást beadnia.

Jól értem-e, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok közül csak a családipótlékra vonatkozik az 50 százalékos megosztás és a gyesre, gyetre nem?

Csak a családi pótlékra vonatkozik az 50 százalékos megosztás.

Nappali tagozatos doktorandusz, állami ösztöndíjas, havi ösztöndija 93 000 forint. 2009 szeptember 1-től adóterhet nem viselő járandóságként ,mivel részmunkaidős munkaviszonya van az elszámolásnál  teljes összegben veszem-e figyelembe ,vagy csak a 71 500 forintos minimálbérig. Ha csak a
minimálbérig  kell figyelembe venni akkor a fennmaradó 21 500 forint csak évvégi elszámolásnál kerül az adóalapba  és milyen jogcimen kell majd azt leadóznia és ez a rész járulékalapot növelő összeg lesz-e? Esetleg táppénz esetén is beszámit e a táppénz alapjába?

Az ösztöndíj teljes egészében adóterhet nem viselő járandóság, viszont a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatásnál csak 71 500 forintig. A  kérdésből nem világos, hogy ösztöndíjról vagy gyakorlati képzésről van-e szó. Ezt kell először tiszázni. Ha gyakorlati képzés, akkor a fennmaradó 21 500 forintból kifizetéskor adóelőleget fognak levonni. Év végén az elsősorban (munkaviszonyból származó jövedelem) kell feltüntetni. Bérjövedelemnek minősül, ezért adót az adójóváírás miatt nem kell utána fizetni. Beszámít a táppénz alapjába.

A részmunkaidős munkaviszonyában kell- e fizetnem a tételes egészségügyi hozzájárulást és le kell-e vonnom e a 4+2 százalékos egészségbiztosítási
járulékot?

Részmunkaidős munkaviszonyban kell fizetni 4 + 2 százalék egészségbiztosítási járulékot. Tételes eho-t a munkáltató fizeti. Ezt arányosítani kell a teljes (40  órás) munkaidőhöz viszonyítva, de nem lehet kevesebb, mint a teljes munkaidőben fizetendő 1 950 forint 50 százaléka. Például heti 30 órás részmunkaidőben a tételes ehó: 30 / 40 * 1950 = 1 463 forint. 20 órás vagy annál rövidebb részmunkaidős munakviszonyban 975 forint.