Ingyen albérlet: nem szól érte az APEH

Megosztás Tetszik

Lakásának használatát a tulajdonos ingyenesen, ellenérték nélkül átengedheti bárkinek, még rokoni kapcsolatban sem kell állnia a „szerencséssel”. Tulajunk akár nyugodtan hajthatná álomra fejét, ám ha a klasszikus, bérleti szerződéseket akarja ily módon „pótolni”, pórul járhat.

A szívességi lakáshasználati szerződésnek nincs jogi akadálya, arra senki nem kötelezhető, hogy a használatra átengedett lakása fejében, akarata ellenére, fizetséget kérjen. A szívességi lakáshasználati szerződést a Ptk. ilyen néven nem nevesíti, ezért a gyakorlatban a haszonkölcsön szerződés szabályait alkalmazzák rá. Mivel a haszonkölcsön szerződés nincs alakszerűséghez kötve, így a szívességi lakáshasználati szerződés is megköthető szóban, ráutaló magatartással, a dolog egyszerű átadásával. (Értelemszerűen a használati jog átengedésére csak az erre jogcímmel rendelkező jogosult, túlnyomórészt a tulajdonos és a haszonélvező.)

A szívesség visszavonása

Azonnali hatályú felmondásnak akkor van helye, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált, vagy a dolgot az azt használatba vevő rendeltetésellenesen, szerződésellenesen használja, rongálja, vagy engedély nélkül harmadik személy használatába adja. Akkor is visszavonható a „szívesség”, ha a felek közt a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott. Minderre a jogosultnak akkor is lehetősége van, ha arról értesül, hogy lakásában, tudta és jóváhagyása nélkül kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Megszűnhet a szerződés akkor is, ha annak megkötésekor a tulajdonosnak később szüksége lesz a lakásra. A tulajdonos akár úgy is gondolhatná adott esetben, sikeresen leplezett például egy bérleti jogviszonyt a szívességi lakáshasználattal, amely meglehetősen korlátozott jogokat biztosít a szívességi lakáshasználónak. Ám miként annyi más esetben, nem elhanyagolható az emberi tényező. Például a szívességi lakáshasználó bírósághoz fordul – a viszony már megromlott – és bizonyítja, hogy a tulajdonosnak rendszeresen, természetben olyan ellentételezést nyújt - például dolgozik számára - amelynek értéke eléri az adott lakás vonatkozásában elérhető lakbér mértékét Így a bíróság az adott megállapodást lakásbérleti szerződésnek minősítheti.