adozona.hu
Cafetéria: 40 ezerrel több maradhat a zsebünkben
//adozona.hu/archive/20090713_munka_cafeteria_ado_adovaltozasok_juttata
Cafetéria: 40 ezerrel több maradhat a zsebünkben
A cafeteria-rendszeren belül az üdülési csekk, a munkahelyi képzés, a helyi közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári (egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár) befizetések után 25 százalék adót kell fizetni 2010-től. A hideg étkezési utalványra pedig 97,89 százalékos adóteher hárul. Nő viszont a melegétel-utalványok havonta adható kerete 12 ezerről18 ezer forintra. Mikor jár a legjobban a munkavállaló és mennyit spórolhat így a munkáltató?
A megadóztatással értelemszerűen a megtakarítás mértéke csökkenni fog, de még így is érdemesebb béren kívüli juttatást adni. Ha például a cég egy átlag keresettel rendelkező alkalmazott esetében továbbra is a juttatás mellett dönt, akkor havi 18 ezer forint melegétel utalványnál több mint 123 ezer forintot spórolhat évente, amely 31 százalékkal kevesebb bér jellegű költséget jelent számára - mondta Domonkos Rita, a SodexoPass szakértője.
Hozzátette, előrejelzések szerint a cégek többsége megtartja a rendszert, azonban az erre szánt büdzsét nem változtatja, és a plusz költségeket átterheli az alkalmazottakra. Ha ebből a helyzetből indulunk ki, és azt mondjuk, hogy a munkáltató egy évben 144 ezer forint (12.000 Ft x 12 hó) értékben ad melegétel utalványt, akkor ebből a dolgozó 2010-ben 115 200 forintot kap meg. Azaz az adó mértéke (25 %) 28 800 forint. Ha ezt a munkáltató bérben fizeti ki, akkor már csupán 75 143 forintot kap kézhez a dolgozó, tehát az alkalmazott több mint 40 ezer forinttal jobban jár ha melegétel utalványt kap.
2010-től mindenképpen át kell gondolni a választható juttatások körét. Például magas keret esetében érdemes bent tartani a normál adózású elemeket is úgy mint az ajándék utalványt. Azoknál a cégeknél, ahol eddig hideg étkezési utalványt adtak ott érdemesebb váltani melegétel utalványra, amivel a dolgozó és a munkaadó is jobban jár. Európa-szerte rendkívül elterjedt és bevett gyakorlat a béren kívüli juttatások rendszer, azonban Magyarországgal ellentétben az összes környező országban olyan intézkedéseket tesznek, ami a belső fogyasztást élénkíti, például a vendéglátóipart vagy a turizmust ez által a belföldi vállalkozásokat támogatja.
Hozzátette, előrejelzések szerint a cégek többsége megtartja a rendszert, azonban az erre szánt büdzsét nem változtatja, és a plusz költségeket átterheli az alkalmazottakra. Ha ebből a helyzetből indulunk ki, és azt mondjuk, hogy a munkáltató egy évben 144 ezer forint (12.000 Ft x 12 hó) értékben ad melegétel utalványt, akkor ebből a dolgozó 2010-ben 115 200 forintot kap meg. Azaz az adó mértéke (25 %) 28 800 forint. Ha ezt a munkáltató bérben fizeti ki, akkor már csupán 75 143 forintot kap kézhez a dolgozó, tehát az alkalmazott több mint 40 ezer forinttal jobban jár ha melegétel utalványt kap.
2010-től mindenképpen át kell gondolni a választható juttatások körét. Például magas keret esetében érdemes bent tartani a normál adózású elemeket is úgy mint az ajándék utalványt. Azoknál a cégeknél, ahol eddig hideg étkezési utalványt adtak ott érdemesebb váltani melegétel utalványra, amivel a dolgozó és a munkaadó is jobban jár. Európa-szerte rendkívül elterjedt és bevett gyakorlat a béren kívüli juttatások rendszer, azonban Magyarországgal ellentétben az összes környező országban olyan intézkedéseket tesznek, ami a belső fogyasztást élénkíti, például a vendéglátóipart vagy a turizmust ez által a belföldi vállalkozásokat támogatja.