hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minden a nyugdíjról: mit kell tudni 2009-ben?

  • Molnár László

Kinek jár 13. havi nyugdíj? Hogyan számoljon a rokkantsági nyugdíj mellett dolgozó? Milyen feltételei vannak az előrehozott nyugdíj választásának? Milyen nyugdíjminimumok érvényesek 2009-ben? Összefoglaló cikkünkből a nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseire választ kap.


Nyugdíjjogosultságot és kiszámítást érintő változások

Előrehozott öregségi nyugdíj

2009. január 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. Ebben az esetben a nyugellátás összegét a hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan kell csökkenteni.

Az, aki 2009. január 1-jét megelőzően nőként az 57., férfiként a 60. életévét betöltötte és 38, de legalább 33 év szolgálati időt szerzett, az előrehozott, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását bármikor kérheti (e jogosultságát nem veszti el) feltéve, hogy biztosítási jogviszonyát megszünteti. A nyugdíj összegének megállapítása során azonban a nyugdíj megállapítás időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

Nyugdíjminimumok

Az öregségi teljes nyugdíj a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összegének emelésére 2009-ben nem került sor.

Ennek megfelelően 2009. január 1-jétől:

• az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,
• a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,
• a II. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 29.800 forint
• az I. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 30.850 forint
• a III. rokkantsági csoport szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 28.600 forint,
• a II. rokkantsági csoport szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 30.000 forint
• az I. rokkantsági csoport szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 31.000 forint
• az árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 forint.

A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapított nyugellátások összegének kiszámítása lényegében az előző évi szabályokkal azonos módon történik. Változás csak az ún. degresszióra, illetőleg valorizációra vonatkozó rendelkezésekben van.

Keresetvalorizáció

Számolja ki nyugdíját itt!
A nyugdíjkalkulátora az öregségi nyugdíj várható összegének meghatározására szolgál. Kattintson az Adózóna 2009-re aktualizált tb-nyugdíjkalkulátorára!
Az öregségi nyugdíj alapját 2009-ben is az 1988. és a nyugdíjazás időpontja közötti – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazított – valorizált havi átlagkereset képezi.

A tárgyévre érvényes valorizációs szorzószámok utólagosan állapíthatók meg. A valorizációs szorzószámokat a Kormány minden év márciusában köteles kormányrendeletben meghatározni.

A kihirdetésig a 2008. december 31-ét követően induló nyugdíjasok esetében az előző évi valórizációs számok figyelembevételével a nyugdíjas részére előleget kell megállapítani.

A kihirdetett valorizációs érték alapján a nyugdíjat megállapító szervek soron kívül intézkednek a nyugdíj végleges összegének megállapításáról.

Degresszív számítás

A degresszió azt jelenti, hogy a nyugdíj alapját képező – jogszabályban meghatározott módszerrel kiszámított – havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapított nyugellátások tekintetében a jövedelemhatárok a következők szerint alakulnak.

A saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkeresetből 258.000 forint számítható be korlátozás nélkül.

Az azt meghaladó részből pedig:
- a 258 001- 293 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a 293 001 – 331 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
- a 331001 forint feletti átlagkereset hetven százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

A korengedményes nyugdíj

Bérkalkulátor nyugdíjasoknak
Az Adózóna nyugdíj melletti munkával kapcsolatos kalkulátoráért kattintson ide!
Ugyan nem társadalombiztosítási, hanem foglalkoztatáspolitikai célú ellátás, de megállapítására, kiszámítására a társadalombiztosítási nyugdíjszabályokat kell alkalmazni.

A korengedményes nyugdíj igénybevételének lehetősége 2008. december 31-ével megszűnt volna, azonban a kedvezőtlen gazdasági folyamatokra figyelemmel, 2009. december 31-ig meghosszabbították, a jogosultsági feltételek kiegészítése mellett.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg – amelynek megkötésére legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel kerülhet sor-, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésére irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti.

A megállapodásban a munkáltatónak vállalnia kell a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának (nő – 59. életév, férfi – 60. életév) betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését. A befizetést legkésőbb a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egy összegben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára kell teljesítenie.

Ha a munkáltató a fizetési kötelezettségének a megjelölt határidőig nem tesz eleget, az ellátást megállapító határozatot visszavonják.

A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül köteles értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervet. A megállapodást legkésőbb 2009. december 31-ig be kell nyújtani az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez. Ez az időpont jogvesztő, mert 2010. január 1-jétől már megszűnik a korengedményes nyugdíjazás lehetősége.

A nyugdíjbiztosítási szervekhez a 2009. december 31-ig benyújtott megállapodások alapján a korengedményes nyugdíjat meg kell állapítani, a megállapított nyugdíjat pedig továbbra is folyósítani kell.

A nyugellátások alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás

2009-ben is változatlan rendben a nyugdíjbiztosítási éves adatszolgáltatást nem az adóhatósághoz, hanem továbbra is a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell teljesíteni.

A foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője, vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítésére köteles, amelyet a tárgyévet követő év április 30-ig kell megtenni. Azok a természetes személyek, akik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyukra tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetékességű jogi vagy természetes személytől, illetve külföldi illetőségű más személytől szereztek, továbbá a vendéglátó üzlet felszolgálói – a borravaló tekintetében – a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást az előbbiekben említettektől eltérően a tárgyévet követő év augusztus 31-ig kötelesek teljesíteni.

A 2008-ra vonatkozó adatszolgáltatás – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a nyilvántartásra kötelezett székhelye, magánszemély esetében lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál 2009. április 30-ig, illetve 2009. augusztus 31-ig kell teljesíteni.

Fontos tudnivaló, hogy jogszabálymódosítás következtében az adatszolgáltatást 2009-re vonatkozóan is a nyugdíjbiztosítási szervek felé kell majd teljesíteni, legkésőbb 2010. április 30-ig (augusztus 31-ig). A kötelezettség fenntartását az indokolta, hogy 2008 októberében a törvényalkotási folyamat során az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) érdemi fenntartásokat fogalmazott meg az adóhatóság által továbbított adatok integrálhatóságával, vagyis a használhatóságával kapcsolatban. Nem zárható ki, hogy a 2008 évi adatok feldolgozásának pozitív tapasztalata alapján felmentés kérhető majd a 08-as bevallási kötelezettségeket szabályszerűen teljesítők számára.

Az adatszolgáltatás legegyszerűbb, leggyorsabb formája az elektronikus ügyintézés keretében való teljesítés. A szolgáltatás a ONYF honlapján az „e-NYENYI adatszolgáltatás” címszó alatt érhető el. 

A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére már nem lesz lehetőség!

A 13. havi nyugdíj

2009-től nem jogosultak a tizenharmadik havi nyugdíjra a 62. életévet be nem töltött öregségi, (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban), továbbá öregségi jellegű nyugellátásban,(bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, mezőgazdasági szövetkezeti járadékban, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékban és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékában) – ide nem értve a rehabilitációs járadékot – részesülők.

Továbbra is jogosultak a 13. havi ellátásra azok a nyugdíjasok, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyévi esedékesség hónapjában (legkésőbb májusban, illetve novemberben) rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy hozzátartozói nyugellátásban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – részesültek, valamint az előzőekben felsorolt öregségi, öregségi jellegű nyugellátásban részesültek, amennyiben a 62. életévüket a tárgyévet megelőzően betöltötték.

A továbbra is két részletben kifizetett  13. havi nyugdíj összege az év november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de nem lehet több a 2009-re meghatározott 80.000 forintos összeghatárnál.

Nyugdíjfolyósítás alakulása keresőtevékenység esetén

Figyelem: a 2007. december 31-én már öregségi nyugdíjasok 2008. év után 2009. évben is keresőtevékenységük esetén az un. éves keretösszeg figyelmen kívül hagyásával dolgozhatnak, azaz „bármennyit” kereshetnek nyugdíjuk korlátozása nélkül – a korlátozás csak 2010. január 1-jétől vonatkozik rájuk, ha akkor még 62 év alattiak.

A 2007. december 31-ét követően nyugdíjazottak, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak és a járulékalapot képező keresetük meghaladja az un. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizenkétszerese) amely 2009. évben (71.500,-forint x 12) 858.000 forint, úgy a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Amennyiben az ún. éves keretösszeget nem éri el a kereset, úgy a nyugdíj is korlátozás nélkül felvehető. 

Figyelem: ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, úgy csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetni.

A korlátozás a 62. életév betöltésekor megszűnik.

Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés

A 2008. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíjak esetében is 2009. január 1-jét követően meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját annak a 62. életévét el nem érő személynek, akinek a keresőtevékenységből származó hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének (jövedelmének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követő rendszeres emelésekkel növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

2009-től ezt a rendelkezést minden a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjasra, valamint a rehabilitációs járadékban részesülőre is alkalmazni kell függetlenül attól, hogy az ellátást mikor állapították meg.

A kereseti korlátozás tehát kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti.
Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet.

A rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 90 százalékának 2009-re időközi emelésekkel növelt összegének kiszámításához nyújt segítséget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a „Reflektor” rovatban elhelyezett kalkulátor. Ennek igénybevételével a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset (nyugdíjmegállapító határozatban szereplő) 90 százalékának 2009-es időközi emelésekkel növelt összege ismerhető meg.

A vizsgálat során kizárólag a 2009. január 1-je utáni kereseteket kell figyelembe venni, erre tekintettel a megszüntetésre legkorábban 2009. július 1-je után kerülhet sor.

Nem szűnik meg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság, ha a keresőtevékenység egymást követően a hat hónapot nem éri el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kötelező bankkártyaterminál

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Beolvadás – sajáttőke-elemek

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Vadásztársaság áfakötelezettsége

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close