adozona.hu
Magasabb tb: óraadás, mint jövedelem-kiegészítés
//adozona.hu/archive/20090202_tb_tanar_jovedelem_kiegeszites
Magasabb tb: óraadás, mint jövedelem-kiegészítés
Tanárként hogyan növelhetem a tb-ellátásra jogosultságomat, ha jövedelem-kiegészítésként magánórákat adok? Az Adózóna olvasói kérdésére Timkó Tünde, a Saldo Zrt. tb-szakértője válaszol.
Timkóné Kajcsarácz Tünde |
Okleveles üzemgazdász, adószakértő 1998-tól dolgozik a Saldo Zrt. tanácsadó csapatában. Fő szakterülete társadalombiztosítás. Tegye fel kérdését az adozona@hvg.hu-n! |
Általános iskolában „félállásban”, vagyis heti 20 órában dolgozom és magánórák tartásával szeretném a jövedelmém kiegészíteni annak érdekében, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokra legyek jogosult. Mit tegyek?
A jogszabály értelmében a magánszemély 9,5 % mértékű nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 8 % tagdíjat és 1,5 % nyugdíjjárulékot) minden biztosítási jogviszonyából származó jövedelemből köteles megfizetni a járulékfizetési felső határig. (Ez 2009. évben napi 20 400, éves szinten 7 446 000 Ft.) Ezenfelül meg kell fizetnie a biztosítottnak minden jogviszonyban elért járulékalapja után a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére vonatkozó szabály alapján, ha a magánszemély munkaviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyban áll és ott foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor a további jogviszonyaiban nem kell a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetnie.
Mivel heti 20 órás jogviszonya van, a további jogviszonyaiban is köteles 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Igaz ez abban az esetben is, ha vállalkozást indít, és abban személyesen közreműködik, de ugyanez a helyzet, ha például megbízási szerződést köt valamely kifizetővel. Az ismertetett szabályok azért fontosak, mert az ellátások igénybevételi lehetősége, a járulékok megfizetésétől függ. Nyugdíjra jogosító szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet a nyugdíjjárulék megfizetésével szerezhetnek a magánszemélyek. Így minden jogviszonya alapján szerez szolgálati időt (egy évben több jogviszony esetén is maximum 365 napot), és minden jogviszonyában megszerzett járulékalapja része lesz a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetének. Pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyed) pedig a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapja után igényelhetnek a biztosítottak. Ezek alapján, ha egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, akkor ellátást is több jogviszony alapján tud igényelni.
A jogszabály értelmében a magánszemély 9,5 % mértékű nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 8 % tagdíjat és 1,5 % nyugdíjjárulékot) minden biztosítási jogviszonyából származó jövedelemből köteles megfizetni a járulékfizetési felső határig. (Ez 2009. évben napi 20 400, éves szinten 7 446 000 Ft.) Ezenfelül meg kell fizetnie a biztosítottnak minden jogviszonyban elért járulékalapja után a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére vonatkozó szabály alapján, ha a magánszemély munkaviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyban áll és ott foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor a további jogviszonyaiban nem kell a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetnie.
Mivel heti 20 órás jogviszonya van, a további jogviszonyaiban is köteles 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Igaz ez abban az esetben is, ha vállalkozást indít, és abban személyesen közreműködik, de ugyanez a helyzet, ha például megbízási szerződést köt valamely kifizetővel. Az ismertetett szabályok azért fontosak, mert az ellátások igénybevételi lehetősége, a járulékok megfizetésétől függ. Nyugdíjra jogosító szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet a nyugdíjjárulék megfizetésével szerezhetnek a magánszemélyek. Így minden jogviszonya alapján szerez szolgálati időt (egy évben több jogviszony esetén is maximum 365 napot), és minden jogviszonyában megszerzett járulékalapja része lesz a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetének. Pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyed) pedig a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapja után igényelhetnek a biztosítottak. Ezek alapján, ha egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, akkor ellátást is több jogviszony alapján tud igényelni.