Nem lesz egyszerűsített elszámolás kft-knek, de lesz járulékcsökkentés

Megosztás Tetszik

Mégsem élhetnek egyszerűsített elszámolással a kft-ék, 25 százalékos lesz az osztalékadó és kettőre csökken a járulékalapok száma - néhány, a cégekre vonatkozó változás a 2009-re megszavazott adótörvényekből

Emellett sok bírságemelés, valamivel kisebb egyszerűsítés, egy adókulcs csökkentése, egy másik közteher átalakítása - így néz ki az Index szerint a jövő évi adópakk, amelynek elemei januárban és februárban lépnek hatályba. Az alábbiakban összegyűjtöttük, milyen változások érintik a cégeket.

A kormány mégiscsak kivette az adócsomagból, hogy a bt-k és kkt-k mellett a kft-k is egyszerűsített beszámolót készíthessen 2009-től. Arra hivatkozott, hogy ez a passzus ellentétes az uniós irányelvekkel Ötről kettőre csökken a járulékalapok száma: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap lesz, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz. Januártól létrehozzák a köztartozás nélküli cégek listáját, a pozitív adóslista sokszor kiváltja a nullás igazolás benyújtását. Ide kapcsolódik, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozói kifizetéseknél 200 ezer forintban állapítja meg azt a határt, amely felett már nullás igazolást kell bemutatnia az alvállalkozónak. Kedvez a vállalkozásoknak az is, hogy az osztalékadó 35 százalékos kulcsa megszűnik és csak a 25 százalékos kulcs marad. Ezek a változtatások már januártól hatályosak.

Az átalányadózás választásának értékhatára jelentősen kitolódik, általános esetben 8-ról 15 millió forintra, kereskedők esetében 40-ről 100 millió forintra nő. Az őstermelők pedig az eddigi 7 helyett 8 millió forintig választhatják az átalányadózást.

A februártól hatályba lépő módosítások - mulasztási bírságok, adóbírság -  jórészt szigorítások. A cégek készpénzállományát, házipénztárát korlátozzák: a napi készpénz záró állomány havi átlagos értéke nem érheti el az éves összes bevétel 1,2 százalékát, minimum 500 ezer forintot. A készpénzforgalmat visszaszorítandó még meghatározzák, hogy legfeljebb 250 ezer forintot lehet cégek között készpénzben kifizetni, máskülönben 20 százalékos mulasztási bírságot szabhat ki az APEH az érintett cégre. Ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát a jövőben, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió forint bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. Ugyanez igaz be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén is a bejelentést intéző személyre is. Igazolatlan eredetű áru forgalmazásakor az áru értékének akár 40 százalékát is büntetésként ki lehet róni. Ha a cég eltitkolja bevételeit, meghamisítja mérlegét azért, hogy adókötelezettségét így csökkentse, akkor az adóbírság maximuma 50 helyett 75 százalékra emelkedik esetében.

A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.

A  társasági adót érintő törvénymódosítás egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor rendezett a  munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 százalékos társasági adókulcs.


A cégautóadó kikerül a személyijövedelemadó-törvényből és vagyonadóvá alakul át: havonta 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalom alatt 7, afelett 15 ezer forintot kell majd leszurkolni.