hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Hogyan lehetne megfékezni az "elbocsátás-számlálót"?

  • dr. Marosi Andrea

Rendkívüli időkben érdemes elgondolkodni azon, hogy az adótörvényeken keresztül is próbáljunk enyhíteni a vállalkozások terhein, illetve, hogy érdemes lenne felülvizsgálni korábbi álláspontokat, dogmákat. Véleményem szerint a mostani válság több adóalap-módosító tétel felülvizsgálatát is megkívánhatja. Egy életből vett példával illusztrálva.



A legjobb példa erre az alultőkésítés szabályozása. Bármelyik adózással foglalkozó tankönyvet kinyitjuk, ezt olvashatjuk: annak érdekében, hogy a tulajdonosok ne kamatként jussanak a társaság eredményéhez – ami elszámolható költség –, korlátozzák a társaságok által kifizetett kamat elszámolhatóságát. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a tőke háromszorosát meghaladó hitelek után fizetett kamat nem elismert költség a társasági adó számításakor. A fenti szabály alól kivétel képeznek a pénzintézetek által folyósított hitelek.

Akár hat hónappal ezelőtt is egyértelmű volt a szabály célja: az a vállalkozás, amelyik banki hitel helyett tulajdonosi hitelt választott, valójában az eredmény egy részét próbálta meg adózási szempontból optimálisan elszámolni. A szabály azonban feltételezte, hogy a vállalkozások választhatnak banki és nem banki hitelek között. Ez az a választási lehetőség, amely jelenleg nem létezik.

Az alábbiakban egy történetet szeretnék elmondani, ami sajnos nem kitalált, a valósággal való egyezés, egybeesés nem csupán kitaláció…

Múlt héten találkoztam egy termelőcég vezetőjével. A társaság termelése rendkívül forrásigényes, és a finanszírozás tőke illetve banki hitel formájában állt a társaság rendelkezésére. A korábbi évek ugyan eredményesek voltak, de a 2000-es évek elején elszenvedett veszteségek miatt a társaság tőkéje nem nevezhető jelentősnek. A társaságot finanszírozó bank három héttel ezelőtt értesítette a társaságot, hogy a megváltozott körülmények miatt a hitelkeret megújítása problémás lehet, elképzelhető, hogy nem tudnak akkora összegű hitelkeretet a társaság rendelkezésére bocsátani, mint korábban.

A társaság vezetői rendkívül optimisták a jelenlegi helyzetben is, azaz úgy gondolják: szükség lesz a hitelre a termelés finanszírozásához. Így rövid számolás után arra jutottak, hogy a banki hitelkeret nem lesz elegendő, illetve, hogy a bank esetleges garanciális igényeit nem biztos, hogy ki tudják elégíteni.

A gyárat senki nem akarja bezárni, így az anyavállalathoz fordult a társaság, hogy talán csoporton belüli hitelekkel tudják fedezni a működés forrásigényét a következő hónapokban, esetleg években. A tulajdonos - mielőtt döntött volna a hitel folyósításáról - rákérdezett, hogy milyen következményekkel járna a hitel folyósítása. A magyar menedzsment válasza az volt, hogy az alacsony tőke miatt a hitelek után kifizetett kamat majd 70 százaléka nem lesz levonható költség, azaz eredményes évet tervezve a kamatkifizetés 70 százaléka után társasági adót kell fizetnie a társaságnak.

A tulajdonos vezetői válaszukban arra kérték a társaságot, erősítsék meg a hallottakat: pusztán amiatt, mert a tulajdonosok nem akarják, hogy a magyar társaság csődbe menjen, és ezért hajlandóak kiváltani a banki hiteleket - amelyeket nem valószínű, hogy meghosszabbítottak volna -, adót kell fizetniük Magyarországon. Mindezt úgy, hogy hasonló tőkehelyzet esetén Szlovákiában nem kellene adót fizetni.

A kitalált történetnek itt vége van, de sajnos tudok olyan vállalatról, ahol az anyavállalat – többek között az adójogi szabályok miatt – a meglévő finanszírozási forrásait nem Magyarországra allokálta, így az egyik internetes oldalon található „elbocsátás-számláló” ismét ugrott egyet…

Az adóalap védelme fontos elv az adótörvények esetén, de véleményem szerint a fentihez hasonló történetek miatt talán érdemes lenne megfontolni, a magyar vállalkozások finanszírozásának elősegítése érdekében a jelenlegi alultőkésítési szabály enyhítését, vagy esetleg rövid időre történő felfüggesztését.

Az idei első adótörvény-módosító csomagban - akkor számomra teljesen megdöbbentő módon - szerepelt az alultőkésítés szabályának eltörlése, amire most úgy kell, hogy gondoljak: a kormány elébe ment a problémának. Azonban a sors különös fintora, hogy a módosítást - többek között - a válság miatt visszavonta a kormány. 

Beer Gábor 
igazgató
KPMG
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

HIPA alapja átalányadózó egyéni vállalkozónál

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Teszt kérdés

Adózóna szerkesztőség

kérdések és válaszok

Elszámolható a nyugta?

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 április
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink