adozona.hu
Hogyan lehetne megfékezni az "elbocsátás-számlálót"?
//adozona.hu/archive/20081118_kpmg_adotorvenyek_alultokesites
Hogyan lehetne megfékezni az "elbocsátás-számlálót"?
Tetszik
Rendkívüli időkben érdemes elgondolkodni azon, hogy az adótörvényeken keresztül is próbáljunk enyhíteni a vállalkozások terhein, illetve, hogy érdemes lenne felülvizsgálni korábbi álláspontokat, dogmákat. Véleményem szerint a mostani válság több adóalap-módosító tétel felülvizsgálatát is megkívánhatja. Egy életből vett példával illusztrálva.
A legjobb példa erre az alultőkésítés szabályozása. Bármelyik adózással foglalkozó tankönyvet kinyitjuk, ezt olvashatjuk: annak érdekében, hogy a tulajdonosok ne kamatként jussanak a társaság eredményéhez – ami elszámolható költség –, korlátozzák a társaságok által kifizetett kamat elszámolhatóságát. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a tőke háromszorosát meghaladó hitelek után fizetett kamat nem elismert költség a társasági adó számításakor. A fenti szabály alól kivétel képeznek a pénzintézetek által folyósított hitelek.
Akár hat hónappal ezelőtt is egyértelmű volt a szabály célja: az a vállalkozás, amelyik banki hitel helyett tulajdonosi hitelt választott, valójában az eredmény egy részét próbálta meg adózási szempontból optimálisan elszámolni. A szabály azonban feltételezte, hogy a vállalkozások választhatnak banki és nem banki hitelek között. Ez az a választási lehetőség, amely jelenleg nem létezik.
Az alábbiakban egy történetet szeretnék elmondani, ami sajnos nem kitalált, a valósággal való egyezés, egybeesés nem csupán kitaláció…
Múlt héten találkoztam egy termelőcég vezetőjével. A társaság termelése rendkívül forrásigényes, és a finanszírozás tőke illetve banki hitel formájában állt a társaság rendelkezésére. A korábbi évek ugyan eredményesek voltak, de a 2000-es évek elején elszenvedett veszteségek miatt a társaság tőkéje nem nevezhető jelentősnek. A társaságot finanszírozó bank három héttel ezelőtt értesítette a társaságot, hogy a megváltozott körülmények miatt a hitelkeret megújítása problémás lehet, elképzelhető, hogy nem tudnak akkora összegű hitelkeretet a társaság rendelkezésére bocsátani, mint korábban.
A társaság vezetői rendkívül optimisták a jelenlegi helyzetben is, azaz úgy gondolják: szükség lesz a hitelre a termelés finanszírozásához. Így rövid számolás után arra jutottak, hogy a banki hitelkeret nem lesz elegendő, illetve, hogy a bank esetleges garanciális igényeit nem biztos, hogy ki tudják elégíteni.
A gyárat senki nem akarja bezárni, így az anyavállalathoz fordult a társaság, hogy talán csoporton belüli hitelekkel tudják fedezni a működés forrásigényét a következő hónapokban, esetleg években. A tulajdonos - mielőtt döntött volna a hitel folyósításáról - rákérdezett, hogy milyen következményekkel járna a hitel folyósítása. A magyar menedzsment válasza az volt, hogy az alacsony tőke miatt a hitelek után kifizetett kamat majd 70 százaléka nem lesz levonható költség, azaz eredményes évet tervezve a kamatkifizetés 70 százaléka után társasági adót kell fizetnie a társaságnak.
A tulajdonos vezetői válaszukban arra kérték a társaságot, erősítsék meg a hallottakat: pusztán amiatt, mert a tulajdonosok nem akarják, hogy a magyar társaság csődbe menjen, és ezért hajlandóak kiváltani a banki hiteleket - amelyeket nem valószínű, hogy meghosszabbítottak volna -, adót kell fizetniük Magyarországon. Mindezt úgy, hogy hasonló tőkehelyzet esetén Szlovákiában nem kellene adót fizetni.
A kitalált történetnek itt vége van, de sajnos tudok olyan vállalatról, ahol az anyavállalat – többek között az adójogi szabályok miatt – a meglévő finanszírozási forrásait nem Magyarországra allokálta, így az egyik internetes oldalon található „elbocsátás-számláló” ismét ugrott egyet…
Az adóalap védelme fontos elv az adótörvények esetén, de véleményem szerint a fentihez hasonló történetek miatt talán érdemes lenne megfontolni, a magyar vállalkozások finanszírozásának elősegítése érdekében a jelenlegi alultőkésítési szabály enyhítését, vagy esetleg rövid időre történő felfüggesztését.
Az idei első adótörvény-módosító csomagban - akkor számomra teljesen megdöbbentő módon - szerepelt az alultőkésítés szabályának eltörlése, amire most úgy kell, hogy gondoljak: a kormány elébe ment a problémának. Azonban a sors különös fintora, hogy a módosítást - többek között - a válság miatt visszavonta a kormány.
Beer Gábor
igazgató
KPMG
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
