Érvek a 13. havi nyugdíj ellen

2008.11.06., 10:44 Frissítve: 2008.11.06., 10:44

Tetszik

Számos indok szól amellett, hogy a fokozatos bevezetést követően fokozatosan megszűnjön a 13. havi nyugdíj. E politikai versengésben született ellátásnak sosem volt és most sincs meg a járulékforrása.

Örömből és ürömből egyaránt kijut ezekben a hetekben a nyugdíjasoknak. A következő napokban kapják kézhez a - januári 5 százalékos ellátásnövelést követően az idén már másodszori - kiegészítő, ezúttal 1,1 százalékos, év elejéig visszamenőleg járó emelést, s ezt még megfejeli a 13. havi nyugdíj most esedékes része. A jövő évre nézve viszont kiosztotta nekik a kormány a keserű pirulákat is. Az első dózist a nyolcvanas és a kilencvenes években nyugdíjba mentek egyes korosztályainak kellett lenyelniük, akiknek - a nyugdíjba menetel időpontjától függően 2 vagy 4 százalékos - korrekciós nyugdíjemelését januárról szeptemberre halasztaná a kormány.

Kiderült az is, hogy ennyiből nem ússzák meg a nyugdíjasok a pénzügyi világválság okozta recessziót. A foglalkoztatottsági szint várható csökkenése, a közszolgák béreinek befagyasztása és a versenyszféra jelképesnek mondható 1,4 százalékos bruttó bérnövekedése miatt a korábban vártnál jóval kisebb mértékben nőnek a nyugdíjkassza bevételei. Míg ennek idei összege 2854 milliárd forint körüli lesz, a 2009-re szóló költségvetési törvény második változatában szereplő 3082 milliárd forintos summa a múlt heti tovább javított kiadásban bő 80 milliárd forinttal apadt. De alakulhatnak ennél rosszabbul is a dolgok. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a Pénzügyminisztérium (PM) által kalkulált 0,6 százaléknál jóval erőteljesebben, 2 százalék feletti mértékben is visszaeshet a foglalkoztatottság, ami a nyugdíjkassza forrásain is apasztana.

A makropálya romló várható adatai miatt nem tartható az első körben még az 5,6 százalékosra tervezett januári nyugdíjnövelés sem: ez mára 3,1 százalékosra olvadt. Ennyire futja az ellátásemelések törvényi szabályai alapján 2009-ben, ezek szerint ugyanis a növelésnél fele-fele részben kell figyelembe venni a 4,5 százalékosra prognosztizált inflációt és az 1,6 százalékosra várt országos nettóátlagkereset-emelkedést. Ez már önmagában 2,8 százalékkal rontja a nyugdíjak vásárlóértékét. Az időskori ellátásban részesülők harmadának a bevételei további apadásával kell szembenéznie, miután a kormány 80 ezer forintban maximálná a 13. havi nyugdíj összegét, és - a rokkantsági nyugdíjasokat, illetve a hozzátartozói ellátásokat kivéve - a 62. életév betöltéséhez, azaz a nyugdíjkorhatár eléréséhez kötné az arra való jogosultságot. Mindez összesen bő 60 milliárd forint kifizetését tenné szükségtelenné, de még így is 166 milliárd forint menne el a 13. havi ellátásokra. Vagy még több, amennyiben a kormány puha módon engedne a több helyről is megnyilvánuló nyomásnak, amely a munkakörük veszélyessége, illetve más speciális okból korkedvezménnyel nyugdíjba mentek 13. havi járadékának megtartását szorgalmazza.

A teljes cikket olvassa el a HVG-ben!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.