hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Magánnyugdíj helyett egyre többen választják a tb-t

  • HVG

Tavaly meglepően sok, csaknem 8 ezer magán-nyugdíjpénztári tag döntött úgy, hogy visszalép a tisztán társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe. Egy, illetve két évvel korábban a visszatáncolók száma még a 3 ezret sem érte el, s az idén e hét elejéig mindössze 1060 visszalépő szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nyilvántartásában. Mi van a háttérben?

A tavalyi kiugrásban szerepe lehetett az idén életbe léptetett szigorítások miatti nyugdíjba meneteli rohamnak, ugyanis sokan rádöbbentek: a vegyes nyugdíjrendszer 1998-as bevezetését követően rosszul döntöttek, amikor önként beléptek valamelyik magánpénztárba. Némileg persze sötétbe ugrottak, hiszen nem számíthattak a különböző garanciák állami visszavonására. 1998 óta egyébként összesen 135 500-an tértek vissza az állami rendszerbe, csaknem 20 ezren az ilyen sasszékat még kötöttség nélkül megengedő első két évben, a legtöbben, 51 ezren pedig 2002-ben, amikor a Fidesz-kormány bárki, a korábban kötelezően beléptetett pályakezdők számára is lehetővé tette ezt.

Jelenleg három feltétel szükséges a visszalépéshez: el kell érni a nyugdíjkorhatárt (vagy más módon, például korengedménnyel, korkedvezménnyel nyugdíjba kell menni), a pénztári tagságnak rövidebbnek kell lennie 120 hónapnál, emellett a számított pénztári járadék nem érheti el a tb-től járó ellátás 25 százalékát. Az utóbbit pofonegyszerű teljesíteni, hiszen a pénztári hozamok elég gyatrák, és a vegyes ellátást amúgy sem tízéves felhalmozásra találták ki.

Nem sok jóra számíthat viszont az, aki úgy ragad benn a vegyes rendszerben, hogy belépését megelőzően esetleg már két évtizeden át az állami rendszerbe fizetett nyugdíjjárulékot. Ő ugyanis magánpénztári belépésével tulajdonképpen lemondott korábbi befizetései negyedéről, amit a pénztárnak kellene pótolnia (a tb-től csak ellátása 75 százalékát kapja majd), s ez az eddigi hozamok alapján szinte lehetetlen. A magánnyugdíjpénztártól járadékot egyébként csak az kaphat, aki legalább 15 éven át fizetett tagdíjat (a többiek egyösszegű kifizetésre jogosultak). A felhalmozási időszak hosszúságán, az adott pénztár hozamán, a választott szolgáltatáson (például egy életre, két életre - azaz kedvezményezettre is - szóló járadék), a már meglévő és az ezután elfogadandó szabályozáson is múlik, hogy ennek összege mekkora lesz.

El kell dönteni még azt is, kik folyósíthassák majd a járadékokat: csak a pénztárak vagy a biztosítóintézetek is? Szabályozási kérdés továbbá, mekkora legyen a pénztárak szabadsága a járadékok megállapításában. A pénztárak várhatóan a kijelölt keretek közt is óvatosak lesznek, hiszen a járadékok garantált folyósítása érdekében tartalékolniuk kell a demográfiai, a halandósági és a kamatkockázatokra. Ezek nélkül pénzügyi zavart idézne elő, ha például a ténylegesnél rövidebbre becsülnék a nyugdíjba vonuló tagok többségének várható élettartamát. Megoldandó feladat lesz a járadékok emelése is. Elképzelhető például viszonylag magas induló ellátás, ami a tb-nyugdíjénál alacsonyabb (a pénztárban lévő úgynevezett szolgáltatási tartalék hozamából táplálkozó) emeléssel párosul, de akár ennek az ellenkezője is.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Társasház

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink