Egyben mindenki egyetért: változtatni kell az adórendszeren

Megosztás Tetszik

A kormány 250 milliárd forintos adócsökkentési tervéhez pillanatnyilag nincs meg a pénz, a kabinet által támogatott koncepció hátránya, hogy bonyolult és áttekinthetetlen – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) rendezvényén.

Palócz Éva emlékeztetett: a közteherviselés szélesítése érdekében vezették be a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést; a most preferált javaslat szerint ugyanakkor a tíz legalacsonyabb keresetű dolgozó után a jövőben a járulék kétharmadát kellene befizetni (32 százalék helyett 20-22 százalékot). Ez túl bonyolult, remélem nem ez lesz a fő csapásirány – mondta. 

A GKI Gazdaságkutató által javasolt szuperbruttósítást a törvényhozás Palócz Éva szerint rövid távon nem volna képes keresztülvinni. Ez egyébként szerinte azzal járna, hogy számos vállalat állami támogatásra szorulna, így erősítené az államtól való függést. A foglalkoztatást és gazdaságot ugyanakkor némileg élénkítené. 

A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) és a Kopint által javasolt 20 százalékos irányadó adókulcs nem flat tax – mondta –, 20 százalékos áfát, 20 százalékos vállalati nyereségadót jelent a négyféle járulék eltörlése mellett, a visszaforgatott jövedelemre 10 százalékos nyereségadót, 20 százalékos irányadó szja-kulcsot és 20 százalékos adókulcsot a tőkenyereségre is. 

Az szja területén a koncepció az adójóváírás helyett 0 százalékos kulcsot vezetne be legfeljebb 500 ezer forintos jövedelemig. Az átlagjövedelemig az adókulcs 20 százalék lenne, fölötte különadót vetnének ki, amelynek egy részét közvetlenül az önkormányzatnak fizetnék az adózók, ami Palócz Éva szerint az adómorált is javítaná. Az adósávokat évente kötelezően indexálnák. 

Palócz Éva felhívta a figyelmet arra: Magyarországon az államháztartási kiadások jóval magasabbak, mint az ország fejlettsége alapján indokolt volna, az adóterhelés a hasonló fejlettségű országok közül itt a legmagasabb. Úgy vélekedett: ahhoz, hogy az adóterhelés mérséklődjön, jelentősen csökkenteni kellene az államháztartási kiadásokat, ez azonban az elmúlt hat évben egyszer sem sikerült. 

Az adórendszer átalakításának követelményei közül kiemelte a szektorsemlegesség fontosságát (az azonos nagyságú, de különböző típusú jövedelmek ne adózzanak különbözőképpen, hogy ne lehessen a jövedelmeket allokálni); az adórendszer megtisztítását a szociális és egyéb szempontoktól; az egyszerűséget, átláthatóságot és kiszámíthatóságot, továbbá a közvetlenül az önkormányzatoknak fizetett adórész növelését. 

Akar László, a szuperbruttósítást javasló GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója saját koncepciójuk mellett érvelve elmondta: a szuperbruttó bérköltség Magyarországon a regionális versenytársakhoz képest magas, 100 forint többlet bérköltségből több mint 70 forintot elvesz az állam, a magasabb szja-kulcs túl hamar belép, az egészségügyi járulék pedig rejtett második adóztatása a jövedelemnek. 

A javasolt változtatás lényege a szuperbruttó bér kimutatása: a jelenlegi bruttó bér szorozva 1,32-vel, plusz havi 1950 forint, vagyis a bérek megemelése a munkáltatók által fizetett járulékokkal és az ehó-val. A megemelt bérek után minden közterhet a munkavállaló fizetne. 

A technikai bruttósítás után, 2009 januárjától változnának az szja-kulcsok is: az adókulcs az átlagkereset másfél-kétszereséig 20 százalék, efölött az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, majd 35 százalék lenne. Az adójóváírás a koncepció szerint megszűnne, helyette 150 ezer forint éves adókedvezmény lépne be. Az szja-hoz kapcsolódó 4 százalékos különadó megszűnne. 

A százalékos tb-teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, e fölött 25 százalék. Mindenki havi 10 ezer forintos fix egészségügyi terhet (kártyapénzt) fizetne, a nyugdíjasok, gyerekek és szociálisan rászorulók terheit az állam állná. 

Akar László szerint a javaslat egy lépésben való megvalósításához 400 milliárd forintra volna szükség, két év alatt történő bevezetése esetén pedig az első ütemben 250 milliárd forint. Úgy vélekedett, hogy a szuperbruttósítás bevezetésének hatására fehéredési nyomás lenne a gazdaságon, az adóbázis szélesedne, a foglalkoztatás közterheinek átlagos és marginális kulcsai csökkennének, a bérarányok változnának, a közteherviselés igazságosabbá válna.

Amíg a bérek alkalmazkodnak, átmeneti mechanizmusra van szükség – mondta. Hangsúlyozta: mindez akkor működne jól, ha a "sunnyogási" lehetőségek egyúttal megszűnnének. A vállalkozásoknak ez a megoldás azért volna jó, mert a bérhányad csökkenne, a bérfejlesztés olcsóbban megvalósítható, s a versenyképesség is javulna. 

Kiss Gábor, az MNB főcsoportvezetője hangsúlyozta: a magas adókulcsok mérséklése önmagában nem növeli az adófizetési hajlandóságot. Az átcsoportosítással a legális adófizetők terhei automatikusan csökkennek, az adóelkerülők terhelése azonban nem feltétlenül emelkedik, mert ők sokkal rugalmasabbak, mint az adófizetők. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szerkezeti átalakítás, az ellenőrzés fókusza a meghatározó – mondta. 

A munka- és tőkejövedelmek közelítésére többféle nemzetközi példa van a szakértő szerint, az ausztrálok például a vállalatok szintjén próbálják beszedni az adót, a skandinávok a split módszert – a munka – és tőkejövedelmek szigorú szétválasztását – alkalmazzák, a finnek a járulékokat kiterjesztik tőkejövedelemre. 

A helyi iparűzési adó a legtöbb országban bevett gyakorlat, előnye, hogy nehéz kikerülni, s alacsony terheléssel nagy bevétel érhető el. A minimális adó bevezetése az eltitkolt jövedelem megadóztatására korlátozná az alacsony bérűek munkaerőpiaci lehetőségeit, a széles alapú ingatlanadó bevezetése azonban hatékony megoldás lenne - mondta Kiss Gábor, aki szerint a helyi adózás javíthatja az adómorált is.