adozona.hu
Vagyonosodási vizsgálat: bank-infomáció, kölcsön, kérdőív és rokon
//adozona.hu/archive/20080128_vagyonosdasi_vizsgalat_kerdoiv_apeh_bank_
Vagyonosodási vizsgálat: bank-infomáció, kölcsön, kérdőív és rokon
A vagyonosodási vizsgálathoz postázott kérdőív minden kérdésére köteles vagyok válaszolni? Mi a vagyonosodási vizsgálat menete? Aki külföldi rokonától kap kölcsön pénzt, és ez egy vagyonosodási vizsgálat során szóba kerül, az „bajba” keverheti a külföldi rokonát is? Amennyiben az APEH vagyonosodási vizsgálatot folytat, automatikusan az összes banktól kérnek információt a bankszámlákról, esetleg szelektálnak valamilyen szempont szerint? Ha már folyamatban lévő vagyonosodási vizsgálat közben gondolom úgy, hogy szeretnék ügyvédet is bevonni, van-e rá lehetőségem?
Nem köteles válaszolni. Bizonyos kérdések esetében (legfőképpen bevételeink igazolása érdekében) viszont saját érdeke nyilatkozni, természetesen ügyvéddel, adószakértővel előzetesen egyeztetve. Ellenkező esetben a hivatal a meglévő adatok alapján becsül. Ha az első találkozóra ügyvéd vagy adószakértő nélkül megy el az adózó, akkor ne nyilatkozzon, a nyilatkozat megtagadása ugyanis az adózó joga!
Mi a vagyonosodási vizsgálat menete?
Minden eset más, ezért a folyamata is máshogy folytatódik. Lényegét tekintve az alábbi:
- az adózót kiválasztják az ellenőrzésre (belső tényezők, adatok, kockázatelemzés),
- értesítés, idézés, kérdőív (18 pontos) kiküldése,
- (ezalatt a hivatal lekéri az adózó vagyonadatait – ingatlannyilvántartás, cégnyilvántartás, bankmegkeresés, gépjárműnyilvántartó…)
- a megbízólevél személyes (adózónak vagy/és képviselőnek történő) átadása,
- nyilatkozattétel, esetleges további iratok bekérése,
- vagyonmérleg felállítása, szükség esetén további nyilatkoztatás,
- jegyzőkönyv megírása,
- az adózó észrevételezési lehetősége (15 napon belül),
- elsőfokú határozat meghozatala,
Fellebbezhet (30 napon belül), ha megállapítás van. Ha nem fellebbez, akkor jogerőre emelkedés után végrehajtási eljárás következik. Ezután másodfokú határozatot hoznak. Ha nem megfelelő a határozat, akkor bírósági keresetet nyújthat be. Amennyiben nem teszi és adóhiányt állapítanak meg, megindul az adóvégrehajtás.
Utána sorban:
- Bírósági határozat,
- Adóhiány esetén végrehajtás,
- Méltányossági eljárás (fizetési könnyítés) kérhető a feltételek fennállása esetén.
Aki külföldi rokonától kap kölcsön pénzt, és ez egy vagyonosodási vizsgálat során szóba kerül, az „bajba” keverheti a külföldi rokonát is?
Az adóhivatal minden esetben a megkeresi a külföldi adóhatóságot. Hatósága válogatja,hogy milyen adatokat ad ki. A hivatal a kölcsönt a körülmények alapján minősíti.
Vagyonosodási vizsgálat során ha megadom 20 éves bankszámlám számát, akkor az APEH csak az utolsó 6 év mozgásait vizsgálhatja?
Igen, csak 2001.01.01-től.
Amennyiben az APEH vagyonosodási vizsgálatot folytat, automatikusan az összes banktól kérnek információt a bankszámlákról, esetleg szelektálnak valamilyen szempont szerint?
Az adóhivatalnak van rá lehetősége, hogy megkeresse a PSZÁF megfelelő szervét és adatokat (bankszámla-információkat) kérjen a számlavezető személyről. Ezt a lehetőségét egyre gyakrabban használja az adóhivatal. Tapasztalataink szerint minden igazgatóságon máshogy működik a bankok megkeresése. Van, ahol csak a nagyobb bankokat keresik meg, de volt már rá példa, hogy az összes banktól és a környéki takarékszövetkezetektől is számlainformációkat gyűjtött be a hivatal.
Természetesen, ha a benyújtott iratainkon, bizonyítékainkon (adásvételi szerződések, kölcsönszerződések, biztosítási igazolások…) szerepel bankszámlaszám, nem kerülhetjük el, hogy adatainkat lekérjék.
Mit tesz/tehet az APEH, ha át sem veszem az általa kiküldött levelet ? Úgy tudom, hogy bizonyos törvényre hivatkozva a posta átvettnek tekinti.
A vagyonvizsgálati eljárásban való részvétel az adózónak a legfontosabb érdeke. Ha nem vesszük át az idézést illetve nem vesszük fel a kapcsolatot (akár képviselőnkön keresztül) az adóhivatallal, akkor tulajdonképpen kivonjuk magunkat az eljárás alól, az adóhivatal úgy fogja a rendelkezésre álló irataiból vagyongyarapodásunkat megállapítani, hogy a legfontosabb adózói jogunkkal az „ellenbizonyítással” nem tudunk élni!
Amennyiben a levél „kétszer nem kereste” jelzéssel megy vissza az adóhivatalhoz, akkor azt úgy tekintik, mintha átvettük volna. Az idézést egyébként mindig az aktuálisan bejelentett lakcímünkre küldik.
Aki így akarja elkerülni a vizsgálatot, az csupán hivatallal való találkozást kerülheti el, de erre jobb módszer is van. Így viszont a revizor a rendelkezésére álló adatokból (vizsgált időszakban vásárolt ingatlanaink, gépjárműveink, fizetett életbiztosításaink, bankszámlaforgalmunk… és szembeállított bevételeink) fogja vagyongyarapodásunkat megbecsülni, anélkül, hogy hivatkozhatnánk egyébként jogos, legális, nem adóköteles, vagy adóbevallás alá nem eső valóságos bevételeinkre. Egyszóval ha már kijelölték vizsgálatra, akkor az ilyen módon történő bujkálásunkkal inkább saját magunk ellenségévé válunk.
Ha már folyamatban lévő vagyonosodási vizsgálat közben gondolom úgy, hogy szeretnék ügyvédet is bevonni, van-e rá lehetőségem? Ha úgy vélem, hogy az APEH méltánytalanul jár el, akkor milyen módon kérhetek jogorvoslatot – szintén vagyonosodási vizsgálat során.
Az adóeljárás bármely szakaszában van lehetősége képviselő bevonására – bár tanácsos lett volna az ügy legkorábbi fázisában ezt megtennie. A méltánytalan eljárás fogalma jogszabályban nem létezik, ezért erre hivatkozva önmagában nem lehet jogorvoslatot kérni. A jogorvoslat függ az eljárás szakaszától (például: folyamatban lévő ügyben kifogást lehet tenni, jegyzőkönyvre észrevételt lehet tenni, elsőfokú határozat ellen fellebbezni lehet…). Ezen lépések megtételéhez javasoljuk mindenféleképpen adóügyekben jártas szakember igénybevételét.