Elvárt adó: fizetni vagy nyilatkozni

Megosztás Tetszik

Az egyéni és társas vállalkozásoknak az idén célszerű alaposan átgondolniuk, hogy mit fognak adóbevallásukban adóalapként szerepeltetni. Tavaly július 1-jén ugyanis hatályba lépett az elvárt adóról szóló szabályozás, amit az adóhatóság az idén kiemelten ellenőriz. A döntés különösen az egyéni vállalkozások számára sürgető, mivel nekik február 15-éig be kell adniuk bevallásukat.

Az elvárt adóval kapcsolatos szabályozás lényege: ha az adózás előtti eredmény vagy adóalap nem éri el a korrigált bevétel 2 százalékát, az adózó választhat: vagy az utóbbit tekinti adóalapnak és megfizeti utána az adót, vagy egy kiegészítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz bevételeiről és költségeiről, meghatározott kérdésekre válaszolva.

A bevallást kiegészítő nyilatkozat azonban bevallásnak minősül, adatait az adóhatóság feldolgozza és kockázatelemző program alapján, az egyes adókötelezettségek ellenőrzésére kiválaszthatja azokat az adózókat, akiknél feltételezhető, hogy az alacsony vagy negatív eredmény a bevételek eltitkolásának vagy a szabálytalan költségelszámolásnak az eredménye.  

Hajdú Miklósné, az APEH ellenőrzési főosztályvezetője egy háttérbeszélgetésen elmondta: a 2006. évi adatok alapján 403 ezer működő egyéni vállalkozásból 156 ezer volt veszteséges, nullszaldós vagy volt kisebb az adóalapja a korrigált bevétel 2 százalékánál. A 435 ezer működő társas vállalkozásból a 2006. évi adatok alapján 180 ezer érintett. 

A főosztályvezető hangsúlyozta: nem életszerű, hogy vállalkozások éveken keresztül veszteséget termelnek és hobbiból tovább folytatják tevékenységüket. A szabályozás életbe lépése óta egyébként 45 ezer társaság, illetve egyéni vállalkozás adott be megszűnés miatt bevallást, közülük 52 töltött ki nyilatkozatot. 

A nyilatkozatban olyan költségekre kérdez rá az adóhatóság, amelyeket az APEH tapasztalatai szerint gyakran állítanak be a jövedelem minimalizálására, ilyen például a piackutatás címén elszámolt vagy reprezentációra fordított összeg. A nyilatkozatban nemcsak az adóév, hanem az azt megelőző két év költségeiről is számot kell adni. Mivel a szabályozás év közben lépett hatályba, az eredményt - a különadóhoz hasonlóan - meg kell osztani.  

Ha az adóhatóság kockázatelemzés alapján kiválaszt valakit, 30 napon belül értesíti arról, hogy egy éven belül ellenőrizni fogja az egyes adókötelezettségek teljesítését. Ez az ellenőrzés nem minősül a bevallás utólagos ellenőrzésének, tehát nem teremt lezárt adóévet. Az értesítés elmaradása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy később sem lesz ellenőrzés, ugyanis arra egyéb kockázati elemzés alapján is sor kerülhet. Az utólagos ellenőrzésig élni lehet az önellenőrzés jogával.  

Hajdú Miklósné felhívta a figyelmet: az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági cselekmények valódiságát, illetve azt, hogy a ráfordítások valóban a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania, azaz a bizonyítási teher megfordul. Az adózónak meg kell győznie az adóhatóságot arról, hogy például az
elektromos szauna a vállalkozás eredményességét szolgálja. 

Az adóhatóság becslést is alkalmazhat, ha az egyes elemek jelentős számban bizonyulnak valótlannak - mondta a főosztályvezető.