adozona.hu
Társasági adó, vagyis mitől leszünk versenyképesebbek?
//adozona.hu/archive/20080117_tarsasagi_ado_valtozas
Társasági adó, vagyis mitől leszünk versenyképesebbek?
A társasági adóra vonatkozóan kevés változásról lehet beszámolni, ezt az adónemet a viszonylagos stabilitás jellemzi – hangzott el a Penta Unió Adóegyetemének előadásán. A Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, Pölöskei Pálné foglalta össze az adónemet érintő változásokat. Versenyképesség-javítás, pontosítás, egyszerűsítés – a változtatások sarokpontjai.
A jogszabály módosításának több célja is volt. A törvényalkotók egyrészről versenyképesség-javító intézkedéseket hoztak, egyes pontosító előírásokat alkottak, egyszerűsítettek, illetve a kettős adóztatással kapcsolatos kérdések is néhol változtatásra szorultak – hangzott el a Penta Unió Adóegyetemének társasági adóról szóló előadáson
Még több változás |
A társasági adóval kapcsolatos további változások itt! |
A megtakarítás felhasználása is kötött azonban. Ha csekély összegű állami támogatásként veszi igénybe a vállalkozás, akkor beruházásra, megváltozott munkaképességű, pályakezdő, munkanélküli személyi jellegű kifizetésének fedezetére (2007 december 31-e utáni alkalmazásnál), illetve hiteltörlesztésre fordítható. Amennyiben nem de minimis támogatásként szerepel, akkor csak beruházásra és beruházásra fordított hiteltörlesztésre vehető igénybe.
A fontos változások közé tartozik az is, hogy a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti eredmény 25 százalékáról 50 százalékra emelkedik. Az 500 millió forintos abszolút korlát azonban nem változik. Változás az is a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályozást illetően, hogy a műemlékek mellett a helyi egyedi védelemben részesülő épületre, építményre is ki fog terjedni a fejlesztési tartalék felhasználásának a lehetősége.
A pontosítások egyrészt a veszteségelhatárolás szabályaira vonatkoztak, másrészt az egyre többeket érintő és érdeklő külföldi jövedelmek adóztatására. Utóbbi esetében például a költségek levonásával kapcsolatban volt szükség egyértelművé tenni a jogszabályt. A törvény szerint a bevételt a költségekkel, ráfordításokkal, vagyis az adózás előtti eredményt módosító tételekkel módosítják, illetve ezeket levonják az adóalapból. A változás eredményeképpen a belföldről, illetve külföldről származó bevételeknek megfelelően kell arányosítani.
A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szabályozást is érintették a változások. Eszerint egy magyar - társasági törvény szabályai szerint létrejövő - gazdasági társaság is lehet külföldi illetőségű. Vagyis ha a két állam között egyezmény áll fenn, akkor egy magyar törvény szerint létrehozott társaság is lehet Magyarországon külföldi illetőségű. Ha ugyanis az üzletvezetés helye egy másik állam – és az ottani szabályok szerint ezzel ott belföldi illetőségű adózó lehet, akkor Magyarországon külföldi illetőségű lesz. Amennyiben azonban telephelye itt is van, itt is végez tevékenységet, akkor természetesen az itt szerzett jövedelme után Magyarországon fog adózni.