hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

30 év alatt megduplázódhat a nyugdíjjárulék összege

  • MTI

Egyes szakértők fejcsóválással fogadták az osztrák kormány bejelentését, hogy a tartósnak ígérkező gazdasági konjunktúra miatt a tervezett 1,7 százalék helyett átlagosan 2,9 százalékkal emelik a nyugdíjakat Ausztriában jövőre: ugyanis attól tartanak, hogy a több kiadás még jobban megterheli az amúgy is rogyadozó, hosszú távon tarthatatlan helyzetű, átalakításra szoruló nyugdíjrendszert. Jelenleg a beszedett járulékok és adók 32,9 százalékát fordítják a nyugdíjak folyósítására, ezt az arányt azonban 2050-re 41,3 százalékra kell növelni.

Az eredeti elképezés szerint a nyugdíjak emelésére 425 millió eurót költöttek volna jövőre, a most bejelentett növeléssel 515 millióra ugrott a költségteher. A szakértők úgy vélik, hogy a nyugdíjasoknak kedvező döntés támadás a fiatalabb nemzedék ellen, és csak előbbre hozza az elmeszesedett rendszer finanszírozhatatlanságának problémáját. 

A 8,2 milliós Ausztriában országban jelenleg 2,118 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az aktív alkalmazottak és dolgozók száma 3,146 millió. A Wifo gazdaságkutató intézet a számadatokat köznapi nyelvre úgy fordította le, hogy jelenleg másfél foglalkoztatott dolgozik egy nyugdíjas eltartásáért. Az irányzat azonban az, hogy a demográfiai változásoknak, a mind magasabb várható élettartamnak köszönhetően az idősek - a nyugdíjasak - aránya mindinkább növekszik, és 2050-re bekövetkezik az alapvető fordulat: minden keresőre egy-egy nyugdíjas fog jutni. 

Tavalyi adatok szerint minden egyes alkalmazott és dolgozó átlagosan 6000 eurót fizet be évente a nyugdíjkosárba. Rögzített árakon számolva az éves járulék összege a következőképpen alakulhat: 6500 euró 2010-ben, 7700 euró 2020-ban, 9100 euró 2030-ban és 10 800 euró 2040-ben. Azaz harminc év alatt hozzávetőleg a kétszeresére növekedhet a nyugdíjjárulék összege. Ulrich Schuch szakértő szerint jelen pillanatban a beszedett járulékok és adók 32,9 százalékát fordítják a nyugdíjak folyósítására, ezt az arányt azonban 2050-re 41,3 százalékra kell növelni, hogy az összes, nyugdíjakkal kapcsolatos kiadást fedezni tudják.

Az osztrák nyugdíjrendszer jelenlegi formájában abból indul ki, hogy az aktív keresők befizetett járulékai és a folyósított nyugdíjak összege közötti különbözetet egyéb adókból és díjakból fedezik. Vagyis a fiatalabb nemzedék nem csupán a társadalombiztosításhoz való hozzájárulásával, hanem a jövedelemadójának egy részével is a nyugdíjkasszát tölti fel. Ám minél nagyobb összegű társadalombiztosítási járulékot, illetve jövedelemadót kell a nyugdíjak fedezetére költenie, annál kevesebb pénz marad arra, hogy saját öregkoráról gondoskodjon. Az utóbbi annál is inkább fontosabb lenne, mert az ötvenes-hatvanas évek baby-boom időszaka után Ausztriában is csökkent és csökkenőben van a születések száma, tehát egyre kevesebben lesznek, akik el tudják majd tartani az idősebbeket. 

Külön gond Ausztriában is a nyugdíjba vonulók rendkívül alacsony életkora. 1970-ben a férfiak általában 62,5 éves korukban vonultak vissza, de az utóbbi években bevezetett kedvezményeknek köszönhetően mind a férfiak, mind a nők általában már 57 évesen a pihenést választják, jóllehet az előírt korhatár 65 év. - Ha valaki 25 éves korában dolgozni kezd, de már 57 évesen leteszi a lantot, egyszerűen nem jön ki az egyenleg - húzta alá Ulrich Schuch a News magazinnak nyilatkozva. Szerinte okvetlenül szükséges lenne a nyugdíjba vonulás idejét ténylegesen 65 évre felemelni. 

Ausztriában háromféle nyugdíjbiztosítás létezik: az állami, a vállalati (üzemi) és a magán. Az állami pillér nyilvánvalóan fennmarad, de kérdés, hogy mennyi futja belőle. A szakértők a magánbiztosítás bővítését szorgalmazzák, hogy elkerülhető legyen a nyugdíjsokk; ráadásul jobb minél előbb elkezdeni az előre való gondoskodást. A vállalati forma egyelőre mostohagyerek, a keresőknek alig 20 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A News úgy tudja, hogy a gazdasági minisztérium olyan modell kidolgozását tervezi, amellyel két legyet üthetne egy csapással. Nevezetesen: a cégeknek a hátrányos adózási feltételek miatt egyelőre nem éri meg, hogy az alkalmazottakat és a dolgozókat közvetlenül érdekeltté tegyék a vállalati eredményekben, azaz prémium vagy jutalom formájában részesüljenek a nyereségekből. A tárca elképzelése az, hogy bár továbbra is fennmaradna a készpénzes kifizetési lehetőség, kedvezményes adózást vonna maga után, ha a cégek a vállalati nyugdíjalapba fizetnék be a dolgozók nyereségrészesedését.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Foglaló és teljes összeg számlázása

Kelemen László

adószakértő, jogász

Pdf formátumú számla

Kelemen László

adószakértő, jogász

Jóváíró számla teljesítési ideje

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close