Kóka: a vállalkozások évente a GDP 5 százalékát költik állami bürokráciára

Megosztás Tetszik

A rendszerváltozás óta Magyarországon most először csökkent mérhetően a szürke- és feketegazdaság aránya és keletkezett érezhető többletbevétel a gazdaság tisztulásából - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Európai Kereskedelem Napja alkalmából tartott díjkiosztó rendezvényen Budapesten. Kóka János a közteherviselés áfogó reformját és szemléletváltást sürgetett a versenyképesség növelése érdekében.

A rendszerváltozás óta Magyarországon most először csökkent mérhetően a szürke- és feketegazdaság aránya és keletkezett érezhető többletbevétel a gazdaság tisztulásából - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Európai Kereskedelem Napja alkalmából tartott díjkiosztó rendezvényen Budapesten.


A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az adó- és járulékfizetési kultúra megváltozásához, a gazdaság további fehéredéséhez a tehercsökkentés önmagában nem megoldás, ehhez szigorú ellenőrzés és szankciók kellenek. Kifejtette: az átlagos adóterhelés csökkentésének szükségességével egyetért, de ehhez szavai szerint az adófizetők körének szélesítésére és az állam "kordában tartására" van szükség. 


Az ország csak úgy tud változni, ha az egyes emberek is változnak; az átalakulás bonyolult és konfliktusos - ismerte el a miniszterelnök, ám úgy vélte, hogy a nehézségek ellenére sikeres lesz.


Gyurcsány Ferenc ismertette: az elmúlt másfél évben a makrogazdaság fő számait tekintve, "ha lassan is, de pályára állt a gazdaság" és elérte azt a biztos pontot, ahol a további feladat a növekedés gyorsítása.


Kóka János gazdasági miniszter szerint a versenyképesség javítása érdekében szükség van a közteherviselés átfogó reformjára. A jövő évi adóváltozások Veres János pénzügyminiszter szerint már ebbe az irányba mutatnak, vannak közöttük adóterhet csökkentő és a közteherviselést szélesítő módosítások.


A gazdasági miniszter hozzátette: a tervek szerint az egészségügyi kiadások 1 százalékkal, az oktatásra fordíthatók valamivel több mint 2 százalékkal, míg az állami kiadások csaknem 7 százalékkal emelkednek 2007-ről 2008-ra. "Ez az a viselkedés, ami bármekkora adóbevételt képes felemészteni" - jegyezte meg Kóka János. Veres János újságíróknak erre reagálva azt mondta: nem tudja, hogy milyen számokról beszélt Kóka János, a jövő évi költségvetésben általa nem ismert ez a 7 százalékos állami kiadás-növekedés.


Kóka János hangsúlyozta: ahhoz, hogy Magyarország a stabilizáción túl újra a régió élére álljon, szükség van szemléletváltásra, arra, hogy lenyomják az állam költségeit.


A vállalkozások évente 1200-1300 milliárd forintot fordítanak az állami bürokráciára, ami a GDP mintegy 5 százaléka - ismertette a gazdasági miniszter hozzátéve, hogy az európai 3-3,5 százalékos átlagra kell csökkenteni.


"Sajnálom, hogy elvéreztek hétfőn azok a javaslatok, amelyek az egyszerűsítést szolgálták" - fogalmazott Kóka János utalva arra, hogy hétfőn a Parlamentben az MSZP-s képviselők nemmel szavaztak három adónem összevonására. A kormány hiába támogatta a javaslatot, a Fidesz és az MSZP frakciója is ellene szavazott.


Veres János említést tett a közszféra létszámának csökkenéséről, szavai szerint az elmúlt másfél évben 50 ezerrel 750 ezer alá csökkent a létszám, ami tartósan segítheti Magyarország versenyképességének javulását a következő években. 


Jelentős eredménynek nevezte a pénzügyminiszter azt is, hogy az adót fizető egyéni és társas vállalkozások korábbi torz számai javultak, és úgy vélte, hogy helyesnek bizonyultak a szélesebb közteherviselés érdekében hozott szabályok.


A már elfogadott adóteher-csökkentések közé sorolta a fejlesztési adókedvezmény megemelését, illetve az 50 millió forintos nyereség alapig 10 százalékos nyereségadó megfizetését. Utóbbiról elmondta azt is, hogy szigorúbb feltételekkel ugyan, de a vállalkozások kevesebbet adózhatnak, a náluk maradó összeget fejlesztésekre és munkahelyteremtésre fordíthatják, ami jó az államnak és a vállalkozásoknak is.


A kedvező változások között említette Veres János az adójóváírás szabályainak megváltozását, ami mintegy 30 milliárd forintos költségvetési hatással jár.