adozona.hu
Tandíj, adókedvezmény és a bérbeadás feltételei
//adozona.hu/archive/20070928_apeh_tandij_nyugdijas_berbeadas_fold
Tandíj, adókedvezmény és a bérbeadás feltételei
Tetszik
Részesülhet adókedvezményben az alapítványi iskolának tandíjat fizető szülő? A kft. nyugdíjas ügyvezetője milyen jogviszonyban és milyen járulékfizetés mellett láthatja el feladatát? Lakás bérbeadójának milyen fizetési kötelezettsége van, megilleti-e valamilyen kedvezmény? Termelőszövetkezetből földhoz jutó tulajdonosok az ingatlan értékesítésekor hogyan adóznak?
A befizetés alapján Önt adókedvezmény illetheti meg. Az adókedvezmény a befizetett összeg 30 százaléka, de kiemelten közhasznú alapítvány esetében is legfeljebb 100 ezer forint lehet. További korlátja a kedvezménynek az, hogy a tandíj, a közcélú adományok és a biztosítások kedvezménye együttesen sem haladhatja meg az adóévben a 100 ezer forintot. Ezeket a kedvezményeket teljes összegben csak az veheti igénybe, akinek az éves összes jövedelme 3 400 000 forint alatt van. Folyamatosan csökkenő összegben a kedvezmények 3 900 000 forintos jövedelemhatárig vehetőek igénybe.
Egy kft. tagja, és ügyvezetője vagyok. Szeptember 1-től nyugdíjba mentem, de az ügyvezetést továbbra is én végzem. Milyen jogviszony alapján célszerű a munkakört ellátni, és azt milyen adó, és járulék terheli, mind a személyemet, mind a vállalkozást érintően?
2007. szeptember 1-jétől a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a vezető tisztséget megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében láthatja el. Átmenetileg még a választott tisztségviselői jogviszonyban történő feladat ellátás is megvalósulhat.
1., Abban az esetben, ha a vezető tisztséget munkaviszony keretében látja el, a társas vállalkozás, mint foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nyugdíjas munkavállalóként 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 8,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére lesz köteles.
A társaságnak a vele munkaviszonyban álló dolgozója után - a járulék fizetése mellett - havi 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, feltéve, hogy a dolgozó nem áll más olyan jogviszonyban, ahol a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetik utána.
2., Megbízási jogviszonyban a megbízott akkor válik biztosítottá, ha a havi járulékalapot képező jövedelme eléri az adott hónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ha az így megállapított jövedelem eléri a 30 százalékos határt, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani és a foglalkoztatónak (ebben az esetben a társas vállalkozásnak) a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A nyugdíjas biztosított ebben az esetben is a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére lesz. köteles. A tétes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a társaság akkor köteles, ha a biztosítási jogviszony létrejön. Előfordulhat olyan eset is, hogy a megbízási díj összege kevesebb, mint az említett - a biztosítási jogviszony megállapításához szükséges - jövedelemhatár. Ebben az esetben biztosítást megalapozó jogviszony hiányában sem a társas vállalkozás, sem pedig a megbízott járulék fizetésére nem köteles, de a kifizetésre kerülő megbízási díj után a kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
A választott tisztségviselő járulékfizetése hasonló elvek alapján történik, mint a megbízási jogviszonyban álló személyé.
Osztatlan közös ingatlan mai tulajdonosai, 1993-ban, Székesfehérváron, a helyi termelőszövetkezet tagjai és alkalmazottai voltak. Az új típusú szövetkezetre való átalakulás, valamint az 1992. évi földtörvény értelmében, akik a törvény megalkotása, kihirdetése napján és a következő év január elsején a szövetkezet tagjai voltak, nem voltak jogosultak részaránytulajdonra, tagként 30, alkalmazottként 20 aranykorona értékű, úgynevezett képzett földet kaptak. Ezt az egyébként szántó művelési ágú ingatlant, - az idén egyharmadát, (már előszerződést kötöttünk a vevővel) jövőre a maradékot - el akarjuk adni. Az ingatlannak nincs szerzési értéke. Fejlesztést nem végeztünk rajta. A Székesfehérvári Körzeti Fölhivatal 1194. évben jegyezte be a tulajdonunkat. E tényekből adódik a kérdésem. Hogyan adózunk?
Tekintettel arra, hogy a kérdéses föld megszerzésére fordított összeget az átruházásról szóló szerződés vagy bírósági, hatósági határozat alapján nem lehet megállapítani, így a megszerzésre fordított összegnek a bevétel 75 százalékát kell tekinteni. Értéknövelő beruházások és ügyleti költségek hiányában ez azt jelenti, hogy a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek. Ez a jövedelem azonban az időmúlásra tekintettel csökkenthető a megszerzés évét követő hatodik évtől évente 10-10 százalékkal. Tehát, amennyiben az ingatlan megszerzése 1994-ben történt, és az eladás 2007-ben történik, a jövedelem, azaz a bevétel 25 százaléka annak 80 százalékával csökkenthető. A fennmaradó jövedelemrész az adó alapja, amely után 25 százalékos adót kell fizetni. Fontos azonban figyelni arra, hogy az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló okiratot, például szerződést a földhivatalhoz benyújtották. Azaz ha a szerződést 1993-ban nyújtották be, a szerzés éve ez az év, és nem a földhivatali bejegyzés éve.
A fentiektől eltérően, amennyiben az eladó éves jövedelme nem éri el a 3 400 000 Ft-ot, akkor a termőföld értékesítéséből származó összegből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész adómentesnek minősül, amennyiben azt
- a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy
- a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja.
A teljes összeg adómentesnek minősül, ha a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, akinek az általa használt földterülete nem éri el a 300 hektárt, feltéve,
- hogy a vevő magánszemély a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy
- azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.
Szintén a teljes összeg adómentes, amennyiben az átruházás a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik.
Lakást szeretnénk bérbe adni. Mikor és mit kell bevallani, befizetni? Milyen címen, milyen számlára? Vannak esetleg kedvezmények?
Lakás bérbeadásából származó jövedelem után évközben a bevétel 25 százalékának megfelelő személyi jövedelemadót (adóelőleget) kell fizetni. Bevétel alatt azonban nem csak a bérleti díj összegét, hanem a bérbevevő által megtérített összegeket, például a közös költség, rezsi és a bérbeadó nevére szóló számlák szerinti összeget is érteni kell. Amennyiben az ingatlant kifizetőnek, például társaságnak, egyéni vállalkozónak adják ki, a kifizető köteles az adó (adóelőleg) levonására. Amennyiben a lakást nem kifizető bérli, a magánszemély negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig köteles a 10032000-06056353 számlaszámú személyi jövedelemadó beszedési számlára az adót (adóelőleget) megfizetni.
A magánszemély az éves adóbevallásában választhat, hogy adókötelezettségét
- a bevétel egészét jövedelemnek tekintve, 25 százalékos adókulccsal, vagy
- bevételét önálló tevékenységből származó bevételnek tekintve állapítja meg, így azután az összevont adóalap részeként adózik.
Amennyiben a bevallásában a második módszert választja, az előzőek szerint megállapított bevétel csökkenthető a lakásbérbeadással kapcsolatban felmerült, igazolt költségekkel, vagy a 10 százalékos költséghányaddal. Az ily módon megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik. E második módszer választása esetén az évközben a kifizető által levont, vagy a magánszemély által megfizetett 25 százalékos adó adóelőlegnek minősül.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határt. A hozzájárulás fizetési felső határ összegének megállapításakor a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék illetve a 14 százalékos mértékkel megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összegét kell számításba venni. Abban az esetben, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
Amennyiben az ingatlant kifizetőnek adja bérbe, az Önt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be az állami adóhatóság felé. Ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást magánszemélyként az adó (adóelőleg), illetőleg a különadó megfizetésével egyidejűleg Önnek negyedévente kell megállapítania, és a negyedévet követő hónap 12-éig a 10032000-06056212 számlaszámú egészségügyi hozzájárulás beszedési számlára kell megfizetnie. A tárgyévre vonatkozó szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
Végezetül fontos szem előtt tartani azt, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenység megkezdése előtt adószámot kell igényelni az adóhatóságtól. Annak pedig, aki már rendelkezik adószámmal, de nem bérbeadással kapcsolatban váltotta azt ki, be kell jelentenie, hogy ezzel az adószámmal ezután ingatlan bérbeadással is foglalkozni fog.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
