Bővült az illetékmentes ügyletek köre

2007.04.03., 12:42 Frissítve: 2007.04.16., 17:37

Tetszik

Január 1. óta az illetékhivatal az APEH alát tartozik, ezért vagy a bevallások utólagos vizsgálata vagy a vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság akár azt is vizsgálhatja, hogy az adózók fizettek-e illetéket. Az idei évtől az ajándékozás egyes típusai is illetékkötelesek, ezzel párhuzamosan azonban bővült az illetékmentes ügyletek köre is.

A nemrégiben megjelent jogértelmezések lényegesen tágabb körre - a gazdasági társaságok egyes ügyleteire is - kiterjesztik az ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget. Illetékköteles ügylet lehet például a térítésmentes eszközátadás, a támogatási megállapodás, a pénzátadás és egyes, magánszemélyeknek adott természetbeni juttatások - írja közleményében a PricewaterhouseCoopers (PwC).

Az illetéktörvény (Itv.) nem definiálja az ajándékozás fogalmát, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján kell meghatározni. A Ptk. értelmében az ajándékozás olyan szerződéses kötelem, amelynek alapján az ajándékozó saját vagyona terhére ingyenes juttatást ad a megajándékozottnak. A jogügyletek minősítése során az ügylet tartalmát kell vizsgálni. Ha a juttatónak csak közvetetten származik előnye a jogügyletből (például a leányvállalatban való részesedésének értéke nő), az továbbra is ingyenesnek, és ennek következtében ajándékozásnak minősül.

Nem minősül ugyanakkor ajándékozásnak például az apport, hiszen ebben az esetben az alapító a természetbeni hozzájárulásért cserébe részesedést szerez. A jogalkotó mentességet adott az ajándékozási illetékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezmények alól a gazdálkodók olyan vagyonszerzései esetében, amelyek 2006. december 31-éig megkötött és teljesített jogügylet alapján történtek, ez azonban az ingatlan és a gépjármű megszerzésére nem vonatkozik. A földhivatali bejegyzés hiánya nem mentesít az illetékfizetési kötelezettség alól - hívja fel a figyelmet a PwC.

Amennyiben a jogügylet ajándékozásnak minősül, még nem biztos, hogy az illetéktörvény hatálya alá tartozik. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy vonatkozik-e rá a törvény tárgyi és területi hatálya. Az Itv. alapján - az ingatlan ajándékozásán kívül - az ajándékozási illeték tárgyi hatálya az ingó dolog ajándékozására és a vagyoni értékű jog ingyenes alapítására, annak átengedésére, arról való lemondásra terjed ki. Ingó dolognak minősül a fizetőeszköz és az értékpapír is.

Csak akkor keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha az ügyletről okiratot állítanak ki, vagy az ingó dolog áfával növelt értéke meghaladja a 150 ezer forintot. A törvény nem tartalmazza, hogy mi minősül okiratnak, így akár a megajándékozott által aláírt átvételi elismervény is okiratnak minősülhet. A külföldön átadott ingóság és a külföldön megszerzett, ingósághoz kapcsolódó vagyoni értékű jog nem tartozik az illetéktörvény területi hatálya alá. Míg a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső juttatások és az elismert munkavállalói program keretében megszerzett értékpapír illetékmentes, az adómentes juttatások közül csak a munkavállalónak adott juttatások illetékmentesek.

Bizonyos juttatások azonban nem csak munkavállalónak adhatók adómentesen (például üzletpolitikai célú ajándék, üdülési csekk). Ezek után felmerülhet illetékfizetési kötelezettség, ha az ügyletet okiratba foglalják. Kérdéses, hogy az adómentességről vezetett nyilvántartás okiratnak minősül-e.

A gazdasági társaságokra vonatkozó mentességek köre 2007. január elsejével bővült: illetékmentes a jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás (például út és közmű átadása önkormányzat részére) és a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék. Továbbá január 1-től a gazdálkodó vagyonszerzésére a legkedvezőbb illetékmértékeket kell alkalmazni, ha az ügyletet bizonyos, az illetéktörvényben meghatározott kapcsolt vállalkozások kötik.

Ha az adózó az illetékköteles ügyletet nem jelenti be, az adóhatóság illetékhiányt állapíthat meg, és az illetékhiány 50 százalékáig terjedő adóbírságot, valamint legfeljebb kétszázezer forint összegű mulasztási bírságot szabhat ki - figyelmeztet a PwC.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.