Nagyot nőtt tavaly a használatiminta-oltalom bejelentések száma a világban

Megosztás Tetszik

Magyarországon még az ezret sem éri el, világszinten azonban 28,1 százalékkal mintegy 3 millióra nőtt a „kisszabadalomnak" is nevezett használatiminta-oltalom bejelentések száma, amelynek előnyeire és fontosságára hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – közölte az MTI.

Ismertették, hogy a használatiminta-oltalom a szabadalommal megegyező jogokat nyújt, de segítségével gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb védelmet lehet szerezni. Az oltalommal megszerzett monopoljog pedig az újdonságok hasznosításának, a piaci részesedés növelésének, a nemzetközi piacra lépésnek vagy a gazdasági eredmények javításának fontos zálogává vált, főleg az elmúlt években.

A használatiminta-oltalom akár minden kézzel fogható termék oltalmazására alkalmas, a legegyszerűbb hétköznapi használati tárgyaktól, az építőipari szerkezeteken és gépipari berendezéseken át az összetettebb technológiai rendszerekig.

Hangsúlyozták: a szellemi tulajdon védelme a digitális korban nemcsak a nagyvállalatok, vagy a kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlen, de fontos a magánszemélyeknek is.

Magyarországon tavaly szinte minden oltalmi forma bejelentéseinek száma nőtt az előző évekhez képest. A tendencia nem csak a gazdaságra van jó hatással, de azt is mutatja, hogy a magyarországi szervezetek számára is egyre fontosabb a szellemi tulajdonuk megvédése. Ugyanakkor, míg a nemzetközi gazdaságban egyre nagyobb teret hódít az IP-tudatosság, Magyarországon még mindig alacsony a kutatás-fejlesztés és az innováció területére épülő oltalmak száma – figyelmeztetett a hivatal.

A használatiminta-oltalomra példaként említette az SZTNH belföldről a Julius K-9 kutyahámot, nemzetközi példaként pedig a Viledát.

Tavaly év végén Magyarországon mindössze 798 nemzeti használatiminta-oltalom volt hatályban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához pedig évente körülbelül 210-220 bejelentés érkezik.

Pomázi Gyula, a hivatal elnöke a közleményben rámutatott: a hazai gazdasági, különösen a KFI területen – az egyetemi, akadémiai világban, valamint a kis- és középvállalkozásokban – sokkal tudatosabban kell figyelni a szabadalom meglétére.

A használatiminta-oltalom olyan találmányok védelmére lehet alkalmas, amelyek például csak rövid ideig maradnak kereskedelmi forgalomban, vagy már meglévő termékek kiegészítését, javítását teszik lehetővé. Egyértelmű előnye a szabadalmi bejelentéssel szemben az egyszerű adminisztráció és a rövid eljárási idő. Nem vonatkozik rá a szabadalmaknál kötelező 18 hónapos várakozás, továbbá a szabadalmi bejelentésekkel ellentétben a hivatal egy eljárási szakaszban intézi a teljes vizsgálatot. Az oltalomszerzés folyamata ennek köszönhetően lényegesen felgyorsul, így akár a kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül oltalmat lehet szerezni. A használatiminta-oltalom további előnye az alacsonyabb díjszabás a szabadalmi eljáráshoz képest – mind a bejelentési díj, mind az évenként fizetendő fenntartási díj esetében. Fontos különbség az is, hogy míg a szabadalom érvényességi ideje 20 év, addig a használatiminta-oltalmaké 10 év – sorolta az érveket az SZTNH.

Ideális oltalmi forma lehet a használatiminta-oltalom akkor is, ha a bejelentő védettséget szeretne szerezni olyan termékre, berendezésre vagy rendszerre, amely a szabadalomhoz szükséges újdonság vagy feltalálói tevékenység kritériumainak nem felel meg. Ilyen esetben a korábbi szabadalmi bejelentéséből egy használatiminta-oltalmi bejelentés származtatható, vagyis a szabadalmi bejelentés átalakítható egy használatiminta-oltalmi bejelentéssé, így a találmány bejelentője anélkül élvezheti az oltalmazással járó előnyöket, hogy egy teljesen új beadványt kellene fogalmaznia – ismertette a hivatal, olvasható az MTI közleményében.