Milyen tényezők befolyásolják a nőket a gyermekvállalásban?

Megosztás Tetszik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-es közlése szerint 77 500 gyermek született Magyarországon, amely 7725-tel (9,1 százalékkal) kevesebb az előző évhez képest, és az eddigi legalacsonyabb éves születésszám az 1949 óta vezetett statisztikákban. Az anyafalva kismama applikáció végzett egy felmérést, hogy rávilágítson, milyen tényezők állhatnak ezek az adatok mögött.

A válaszadók jellemzői

Legnagyobb részük (67,9 százalék) 26–35 éves, házas, és többségük felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik (57,5 százalék). 97,4 százalékának legalább egy gyermeke van, legtöbben egy- és kétgyermekesek, 0–2 éves legfiatalabb gyermekük.

Tervek és valóság: több vagy kevesebb gyermek?

A válaszadók közül sokan eltértek eredeti terveiktől. Egyesek kevesebb gyermeket vállaltak, mint amennyit eredetileg szerettek volna (57,2 százalék), míg mások több gyermeket nevelnek, mint ahogyan azt korábban elképzelték (9,9 százalék). A változás mögött legyakrabban anyagi okok (52,9 százalék), munkahelyi problémák (43,8 százalék) vagy a segítség hiánya (32,2 százalék) állnak.

A szülésélmény hatása a további gyermekvállalásra

A kutatás kimutatta, hogy a szülésélmény nem meghatározó tényező. A válaszadók 57 százalékát nem befolyásolta negatívan a további gyermekvállalási kedvében. 10,7 százalék nyilatkozott arról, hogy teljes mértékben elvette kedvét a korábbi (feltehetően negatív) szülésélménye, és 14,6 százalékot is inkább negatívan befolyásolt a tapasztalat. Ez arra a tényre hívja fel újra a figyelmet, hogy a pozitív élmények ösztönözhetik a további gyermekvállalást, míg a negatív tapasztalatok elvehetik a kedvet.

„Bár a többséget ez az élmény nem befolyásolja, azért mégis csak ki kell hangosítani, hogy a kitöltők negyedének a szülésélménye volt olyan hatással, hogy nem vállal több gyermeket. Amíg folyamatosan zárnak be a szülészetek és amíg, egy nő nem döntheti el, hogy ki legyen mellette a szülés során, és amíg előfordul olyan, hogy senki nem lehet vele a vajúdása és szülése során, addig nem meglepőek ezek a számok. Az elfáradt és kiégett szülésznők és nőgyógyászok miatt, sok kismama már a lelküket beleadó orvossal és szülésznővel szemben is bizalmatlan, noha azok mindent meg is tesznek, tennének…– a konfliktus és a szakadék egyre mélyebb, ezt érzem a social felületeinken is. – egészíti Jansik C. Aisha, az Anyafalva Kismama Applikáció tulajdonosa.

Társadalmi támogatás és anyagi biztonság: elegendő ez ma Magyarországon?

A résztvevők többsége közepesen stabilnak értékelte a társadalmi támogató rendszert – például a bölcsődék, óvodák elérhetőségét vagy az oktatás minőségét. Az állami egészségügy megítélése szintén vegyes, sokan kritikus tapasztalatokról számoltak be.

50,6 százalék szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem elégséges.

• 27,8 százalék érez bizonytalanságot a gyereknevelési támogatások folytonossága miatt;
• 20,6 százalék szerint viszont a családtámogatások segítik a gyermekvállalást.

Az anyagi biztonság kérdése is központi szerepet kapott. A válaszadók jelentős része bizonytalan a jelenlegi helyzet fenntarthatóságát illetően. A legnagyobb anyagi kihívások között szerepelnek:

• élelmiszer- és szolgáltatási árak emelkedése (63 százalék);
• egészségügyi ellátás (53,7 százalék);
• Gyermeknevelés költségei (51,1 százalék);
• intézmények költségei (46,6 százalék);
• lakhatási költségek (36,1 százalék).

Az egészségügyi ellátásról bővebben

A skálán az 1-es (nem nyújt biztonságos érzést) kapta a legtöbb szavazatot (26,8 százalék). Ezt követi a 3-as értékelés (14,9 százalék), majd a 2-es (12,4 százalék). A magasabb elégedettséget jelző értékek felé haladva egyre kevesebb válasz érkezett, a 10-es legjobb értékelést mindössze 2,3 százalék adta. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az anyák többsége nem érzi megfelelőnek a családjuk és gyermekük állami egészségügyi ellátását.

Társadalmi nyomás és szociális támogatások feltételei

A válaszadóknak összesen 31,9 százaléka az, aki nem érez nyomást, hogy több gyermeket vállaljon.

Mi változtathatja meg a döntéseket?

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy sokan még nem hoztak végleges döntést a gyermekvállalás lezárásáról. A válaszadók közül a legtöbben azt jelezték, hogy a következő tényezők változtathatnának a terveiken:

• jobb anyagi helyzet (46,6 százalék);
• rugalmasabb munkalehetőségek (39,3 százalék);
• jobb egészségi állapot (30,4 százalék);
• több segítség (27,8 százalék).

A döntések véglegessége

A válaszadók többsége (52,2 százalék) biztos eddigi gyermekvállalással kapcsolatban tett döntéseiben. 31,4 százalék nem véglegesítené még.

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érzékelhető az applikáció felhasználóinak számában is a csökkenés. A pár évvel ezelőtti extrém magas napi letöltésszám csillapodott, de nagyon örülünk, hogy továbbra is használják kismamák. Érdekesség még, hogy többen tájékozódnak a pénzügyi és jogi dolgok tekintetében, mint eddig. Utóbbi nem meglepő, hiszen az olyakor kiszámíthatatlan egészségügyi ellátás, például megszűnő szülészetek miatt az kismamák most jobban érezhetik, hogy érdemes képben lenni a jogaikkal, mint eddig.” – Jansik Cynthia Aisha, a várandós alkalmazás tulajdonosa.