Lengyelországnak nem kell kényszerítő bírságot fizetnie a turówi lignitkitermelés miatt

Megosztás Tetszik

A Cseh Köztársaság és Lengyelország közötti egyezség alapján az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében elrendelt kényszerítő bírság visszamenőlegesen hatályát vesztette, olvasható a főtanácsnok C-554/24. P. számú ügyben adott indítványában.

A Cseh Köztársaság, mivel úgy vélte, hogy a Cseh Köztársaság és Németország határainak közelében található, lengyelországi turówi külszíni bányában folytatott lignitkitermelés folytatása ellentétes az uniós joggal, 2021. február végén kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz Lengyelországgal szemben.

A Cseh Köztársaság kérésére az Európai Unió Bíróságának elnökhelyettese 2021 májusában arra kötelezte Lengyelországot, hogy a kitermelést haladéktalanul hagyja abba a Bíróság előtti eljárás befejezéséig. Az elnökhelyettes szerint a tevékenység folytatása a felszín alatti vizek károsítása miatt súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat a környezetnek és az emberi egészségnek.

Mivel Lengyelország ezen ideiglenes intézkedésnek nem tett eleget, az elnökhelyettes a Cseh Köztársaság kérelmére Lengyelországot ideiglenes intézkedéssel 2021. szeptember 20-ától naponta 500 000 euró kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte. Ez az első alkalom, hogy ideiglenes intézkedés végrehajtása céljából szabtak ki kényszerítő bírságot ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében.

A Cseh Köztársaság 2022. február 3-án egyezséget kötött Lengyelországgal. Ezt követően a Bíróság törölte az ügyet a nyilvántartásból. Ezen időpontig már összesen 68,5 millió euró összegű kényszerítő bírság vált esedékessé.

Lengyelország úgy véli, hogy a jogvita lezárása visszamenőlegesen okafogyottá tette a kényszerítő bírság kiszabását.

A Bizottság nem értett egyet ezen állásponttal. Mivel Lengyelország nem tett eleget a Bizottság azon felszólításának, hogy fizesse meg a kiszabott kényszerítő bírságot, a Bizottság közölte Lengyelországgal, hogy az összeget Lengyelországnak az uniós költségvetéssel szemben fennálló követeléseibe fogja beszámítani.

Ezzel szemben Lengyelország kereseteket nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez, azonban nem járt sikerrel: a Törvényszék a kereseteket 2024. május 29-i ítéletében elutasította.

A Törvényszék álláspontja szerint az alapügy lezárása bár hatással volt a kényszerítő bírság alkalmazásának időtartamára, ám nem szüntette meg Lengyelországnak a már esedékes kényszerítő bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. A kényszerítő bírság célja végsősoron az uniós jog hatékony alkalmazásának biztosítása.

Lengyelország ezt követően fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz.

Az indítványában Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság adjon helyt Lengyelország fellebbezésének, helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét, és semmisítse meg a Bizottságnak a bírság beszámítására vonatkozó határozatait.

A főtanácsnok szerint a Cseh Köztársaság és Lengyelország közötti egyezség az ideiglenes intézkedések visszaható hatályú megszűnéséhez vezetett. A Bizottság ezért tévesen számította be a kényszerítő bírságot Lengyelországnak az uniós költségvetéssel szemben fennálló követeléseibe.

Az ideiglenes intézkedés elsődleges célja ugyanis a jövőbeli végleges ítélet érvényesülésének biztosítása. Az tehát járulékos jellegű az alapeljáráshoz képest, és akárcsak az alapeljárás, a felek rendelkezési jogának körébe tartozik. E járulékos jelleg azt eredményezi, hogy az ügy egyezséggel való lezárása esetén az összes ideiglenes intézkedés visszamenőlegesen hatályát veszti. Az ideiglenes intézkedésnek nem célja az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés megsértésének szankcionálása, mivel az az ügy érdemét illetően járulékos jellegű.