Csendesedő hullámok – Heti PénzPiac – 2023. 12. hét

Megosztás Tetszik

A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Az a bizonyos „apróbetűs” rész

A múlt héten röviden összefoglaltuk az utóbbi évtized legsúlyosabb és leggyorsabb lefolyású bankkrízisét, de a legnagyobb horderejű döntést végül 2023. március 19-én vasárnap éjjel jelentették be a svájci pénzügyi hatóságok: a sokat szenvedett Credit Suisse Group (CSG) a legnagyobb svájci befektetési bankcsoport, a UBS Group tulajdonába kerül. A tranzakció meglehetősen összetett és szerteágazó volt (és még nem zárult le), melyre azért volt szükség, hogy egy tényleges összeomlás elkerülhető legyen. Az ügylet egyik lába a CSG részvényeseinek „kivásárlása”, melynek eredményeként a múlt héten említett mindenkori tőzsdei mélypont árfolyamának is csak a felét (!) kapják meg a tulajdonosok. Ezen kívül az átvett pénzintézet veszteségeinek jelentős hányadát is viselni fogja a UBS (aki amúgy kifejezetten kedvező pénzügyi mutatókkal büszkélkedhet), valamint a svájci állam és a svájci jegybank is jelentős likviditást biztosít az egyesült pénzintézetnek arra az esetre, ha a piaci helyzet indokolná. A fekete leves a kötvényesek egy csoportjának maradt: a CSG bizonyos speciális kötvényeket bocsátott ki korábban, melyek most, ebben a rendkívüli helyzetben teljesen elértéktelenedtek. Így ezek a befektetők jártak a legrosszabbul, habár az értékpapírok kibocsátási tájékoztatója tartalmazta az előbbi lehetőségre szóló kitételt, de nem mindenki olvassa el az „apróbetűs” részt.

Ahhoz, hogy érzékeljük, mekkora lesz az újonnan létrejövő befektetési bank, lássunk néhány mutatószámot a 2022. év végi adatokat alapul véve: az összesített mérlegfőösszeg meghaladja az 1 650 milliárd USD-t, a globálisan kezelt vagyon pedig 5 300 milliárd USD feletti. Mindeközben Svájc egy éves GDP-je 800 milliárd USD (a világon a 20. legnagyobb). Az egyesülési folyamat a globálisan is támogató politikai akarat mellett sem lesz rövid, ugyanis több mint tíz országban kell hozzá versenyhivatali jóváhagyás.

Mindenesetre a pénzügyi piacok a bejelentést követően hétfőn kezdetben ijedtséget mutattak, aztán szinte azonnali megnyugvást, így díjazva a piaci szabályozók határozott, gyors lépéseit. Jelenleg még mindig érezhető a feszültség a felszín alatt, de a monetáris döntéshozók mindenütt a világon egyre csak azt sugallják, hogy urai a helyzetnek, és bárhol is csapnának fel újra a lángok, ők biztosan meg fogják tudni fékezni a terjedését.

Nézzük a fontosabb piaci eseményeket!

Magyarország:

A hét ismét csendes volt gazdasági- és pénzügyi statisztikai adatok szempontjából, így a hazai befektetési eszközök árát ismét csak a nemzetközi hatások befolyásolták.

A forint elmúlt két heti ütemes gyengülését hasonló erősödés váltotta: az euróval szemben a hét eleji pánikban még 402 környékén is megforduló árfolyam néhány nap alatt 383 környékére süllyedt. Az előző héten jó eséllyel tényleg csak a forró tőkét nálunk parkoltató külföldiek pozíciózárásait láthattuk.

Az állampapírok piacán a globális trend érvényesült: csökkentek a hozamok. Legalábbis, ami az éven túli futamidőket illeti, mert az éven belülieket a még mindig kifejezetten magas infláció miatt nem engedik csökkenni a befektetők (és persze a jegybank és a kormány közötti nézetkülönbség sem tesz jót a befektetői bizalomnak).

Eurózóna – Európai Unió

Az öreg kontinens befektetőit a már korábban említett bankmentés tartotta lázban: hiába dobtak korábban mentőövet a svájci hatóságok az egyébként európai mércével mérve átlagos pénzügyi helyzetben lévő Credit Suisse Groupnak, a történet végét és – remélhetőleg megnyugtató – lezárását a UBS Grouppal történő egyesülés hozhatta el. Az európai jegybanki vezetők (főként az EKB jegybankárai) továbbra is azt kommunikálják, hogy a jelenlegi inflációs trendek alapján még mindig szigorítás szükséges a pénzügyi kondíciókban, tehát a kamatemelések továbbra is napirenden vannak.

Nem ijedt meg a történtektől a svájci jegybank (SNB), 0,5 százalékpontos emelésről döntöttek, míg a britek 0,25 százalékponttal szigorítottak a héten.

Az euróalapkamat-pálya tetejével kapcsolatos piaci prognózisok napról napra jelentősen változnak, jelenleg 4 százalék környéki érték olvasható ki a pénzpiaci instrumentumok árazásából.

Az európai kötvényhozamok újra csökkentek, amiből arra lehet következtetni, hogy a jövővel kapcsolatos befektetői várakozások igencsak bizonytalanok (gyenge gazdasági konjunktúrát és hamarosan jelentősen csökkenő inflációt jeleznek előre).

USA

A hét leginkább várt történése a FED kamatdöntése volt. A jegybanknak az infláció problémája mellett most a pénzügyi rendszer stabilitását is szem előtt kell tartania (előbbi miatt emelnie, utóbbi miatt akár már csökkenteni kellene). Ennek megfelelően salamoni döntést hoztak: 0,25 százalékpont emelés után a dollár alapkamat 5 százalék lett.

A gazdasági adatok továbbra is azt mutatják, hogy erős és feszített a munkaerőpiac, valamint több szektorban is olyan folyamatok zajlanak, melyek nem engedik megfelelő mértékben csökkenni az inflációt. Emiatt a monetáris szigorításnak még nem lehetne véget vetni, de a pénzügyi rendszer bizonytalansága miatt a hitelkondíciók már romlottak (értsd: a bankok saját maguk szorítottak a feltételeken). A jegybanki kamat-előrejelzés szerint 2023. év végére 5,1 százalék körüli, 2024. év végére 4,3 százalék körüli, és 2025. év végére 3,1 százalék körüli szint várható. Ehhez képest a piaci várakozás már az idei év végére 4,5 százalék.

Összevetve a várható európai és amerikai kamatpályát azt látjuk, hogy szűkülni fog a kamatrés; talán ennek is köszönhető, hogy az euró újult erővel 1,09 fölé ugrott a héten a dollárral szemben.

Azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy a FED ugyan jelentős mennyiségű likviditást pumpált a pénzügyi rendszerbe az elmúlt két hétben – több mint 300 milliárd USD-t –, de ezt csak átmeneti jelleggel tette, és közben bizony ütemesen építi le a korábban felduzzasztott mérlegét, vagyis a magas kamatszint mellett még pénzmennyiséget is csökkent, míg európai társintézménye még mindig pénzt „nyomtat”.

A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a 2023. március 23-án irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.