Döntött az EU Bírósága: ekkor és így kapcsolhatók össze az IP-címek a mögöttes személyes adatokkal

Megosztás Tetszik

A bűncselekmények elleni küzdelem és az alapvető jogokba való beavatkozás: az online elkövetett hamisítások elleni küzdelemért felelős nemzeti hatóság hozzáférhet az IP-címhez rendelt azonosító adatokhoz, olvasható az Európai Bíróság C-470/21. sz. ügyben hozott ítéletében.

A tagállamok az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók számára az IP-címek általános és különbségtétel nélküli megőrzésére vonatkozó kötelezettséget írhatnak elő az általánosságban a bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló célból abban az esetben, ha az ilyen megőrzés nem teszi lehetővé az érintett személy magánéletére vonatkozó pontos következtetések levonását. Ez olyan megőrzési módok révén valósítható meg, amelyek biztosítják az IP-címek és a személyes adatok egyéb kategóriáinak, különösen a személyazonosságra vonatkozó adatoknak, a valóban teljes elkülönítését.

A tagállamok bizonyos feltételek mellett engedélyezhetik továbbá az illetékes nemzeti hatóság számára, hogy az IP-címeknek megfelelő, személyazonosságra vonatkozó adatokhoz hozzáférjen, feltéve hogy biztosított a megőrzött adatok különböző kategóriáinak valóban teljes elkülönítése.

Amennyiben – atipikus helyzetekben – az ilyen hozzáférést szabályozó nemzeti eljárás sajátosságai a gyűjtött adatok és információk összekapcsolása révén lehetővé tehetik az érintett magánéletére vonatkozó pontos következtetések levonását, a hozzáférést bíróságnak vagy független közigazgatási szervnek ezt előzetesen felül kell vizsgálnia.

A szerzői vagy szomszédos jogok hatálya alá tartozó műveknek az interneten elkövetett bűncselekményekkel szembeni védelme érdekében egy francia rendelet két személyesadat-kezelést vezetett be. Az első abban áll, hogy a szerzőket képviselő szervezetek olyan IP-címeket gyűjtenek, amelyeket a peer-to-peer hálózatokon valószínűsíthetően ilyen bűncselekmények elkövetéséhez használtak, valamint abból, hogy e címeket a művek internetes terjesztésével és a jogok védelmével foglalkozó főhatóság (Hadopi) rendelkezésére bocsátják. A második többek között abban áll, hogy az IP-címet és az e cím jogosultjának személyazonosságára vonatkozó adatokat az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltató a Hadopi kérésére összekapcsolja. Ezen adatkezelések lehetővé teszik e hatóság számára, hogy az azonosított jogosultakkal szemben nevelési és megtorló intézkedéseket magában foglaló eljárást indítson, amely a legsúlyosabb esetekben akár az ügyészség elé terjesztéshez vezethet.

A jogok és szabadságok interneten való védelmével foglalkozó négy egyesület keresetet nyújtott be a francia államtanácshoz a szóban forgó rendelet megsemmisítése iránt. E bíróság azt kérdezte az Unió Bíróságától, hogy a fent említett adatkezelések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

A teljes ülésben eljáró Bíróság úgy ítélte meg, hogy az IP-címek általános és különbségtétel nélküli megőrzése nem feltétlenül minősül az alapvető jogokba való súlyos beavatkozásnak. Az ilyen megőrzés akkor megengedett, ha a nemzeti szabályozás olyan megőrzési módokat ír elő, amelyek biztosítják a személyes adatok különböző kategóriáinak valóban teljes elkülönítését, és ily módon kizárják az érintett magánéletére vonatkozó pontos következtetések levonását.

A Bíróság pontosítja továbbá, hogy az uniós joggal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók által valóban teljesen elkülönített módon megőrzött, az IP címnek megfelelő, személyazonosságra vonatkozó adatokhoz kizárólag annak érdekében hozzáférjen, hogy azonosítani tudja a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt. A tagállamoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy e hozzáférés ne tegye lehetővé az IP-címek jogosultjainak magánéletére vonatkozó pontos következtetések levonását. Ez azt jelenti, hogy a hozzáféréssel rendelkező tisztviselők számára meg kell tiltani, hogy az általuk megtekintett fájlok tartalmára vonatkozó információkat bármilyen formában nyilvánosságra hozzák, a böngészési útvonalat az IP-címek alapján nyomon kövessék, és e címeket a jogosultjaiknak a velük szembeni esetleges intézkedések elfogadása végett történő azonosításától eltérő célra használják fel.

Amennyiben az elektronikus hírközlési eszközök felhasználóinak személyazonosságára vonatkozó adatokhoz való hozzáférés kizárólagos célja az érintett felhasználó azonosítása, a hozzáférés bíróság vagy független közigazgatási szerv általi előzetes felülvizsgálata nem kötelező, feltéve hogy e hozzáférés nem jelen az alapvető jogokba való olyan beavatkozást, amely súlyosnak lenne minősíthető. E felülvizsgálatot azonban elő kell írni abban az esetben, ha az ilyen hozzáférést szabályozó nemzeti eljárás sajátosságai lehetővé tehetik az eljárás különböző szakaszaiban folyamatosan gyűjtött adatok és információk összekapcsolása révén az érintett személy magánéletére vonatkozó pontos következtetések levonását, és ennélfogva az alapvető jogokba való súlyos beavatkozást jelenthet. Ilyen esetben a bíróság vagy független közigazgatási szerv általi felülvizsgálatot ezen összekapcsolás előtt kell elvégezni, megőrizve ugyanakkor az említett eljárás hatékonyságát, lehetővé téve különösen a szóban forgó jogsértő magatartás esetleges megismétléseinek felderítését.