Vesztett Magyarország és Lengyelország a jogállamisági perben

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió Bírósága elutasította azt a Magyarország és Lengyelország által benyújtott keresetet, amely a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásához köti az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét, olvasható az Európai Unió Bírósága által kiadott sajtóközleményben.

2020. december 16-án a Parlament és a Tanács a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése esetén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet fogadott el. A rendelet az említett célkitűzés megvalósítása érdekében a Tanács számára lehetővé teszi, hogy a Bizottság javaslata alapján védelmi intézkedéseket – például az uniós költségvetésből történő kifizetések felfüggesztésére vagy az uniós költségvetésből finanszírozott program(ok) jóváhagyásának felfüggesztésére irányuló intézkedést – fogadjon el.

Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be a Bírósághoz a rendelet megsemmisítése iránt. Kereseteiket az EU-Szerződésben és az EUM-Szerződésben foglalt megfelelő jogalap hiányára, a 7. cikk (az EUSZ 7. cikk alapján eljárás indítható a tagállammal szemben, ha súlyosan megsérti az uniós értékeket, vagy fennáll ennek egyértelmű veszélye.) szerinti eljárás megkerülésére, az uniós hatáskörök túllépésére, és a jogbiztonság elvének megsértésére alapították. Érvelésük alátámasztására Magyarország és Lengyelország a Tanács Jogi Szolgálatának a rendeletre irányuló eredeti javaslatra vonatkozó bizalmas véleményére utalt, amelyet a Bíróság – a Tanács kifogásai ellenére – a jogalkotási eljárás átláthatóságához fűződő nyomós közérdek alapján megengedett.

Ebben a két ügyben Magyarország és Lengyelország kölcsönösen támogatta egymást, Belgium, Dánia, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Finnország, Svédország és a Bizottság pedig a Parlament és a Tanács támogatása érdekében avatkozott be. A Parlament kérésére a Bíróság a két ügyet gyorsított eljárásban bírálta el. Ezeket az ügyeket egyébként azért utalták a Bíróság teljes ülése elé, mert alapvető fontosságú kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Szerződések milyen lehetőségeket biztosítanak az Unió számára, hogy a költségvetését és a pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek a tagállamokban történő megsértésével szemben védje.

A Bíróság először is a rendelet jogalapját illetően kimondja, hogy a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.

A rendelet alapján hozható intézkedések továbbá kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függnek össze, és az intézkedések mindegyike az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak a jogállamisági elvek megsértése, illetve annak kockázata által az uniós költségvetésre gyakorolt hatás függvényében történő mérséklésére irányul.

A Bíróság leszögezi azt is, hogy ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az Unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet. Másfelől hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a tagállamok közötti szolidaritás elvét az uniós politikák és tevékenységek során átültessék a gyakorlatba, és hogy a szolidaritás elvének az uniós költségvetés révén történő érvényesítése az uniós költségvetésben szereplő közös források felelős felhasználásával kapcsolatban kialakult kölcsönös bizalmon alapul.

Márpedig az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzügyi érdekeket súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése. Ezek megsértése ugyanis többek között azzal a következménnyel járhat, hogy megszűnik a biztosíték arra, hogy az uniós költségvetésből fedezett kiadások megfelelnek az uniós jog által előírt valamennyi finanszírozási feltételnek és teljesítik így az Unió által az ilyen kiadások finanszírozása során elérni kívánt célokat.

Ezért a rendelettel bevezetett horizontális „feltételességi mechanizmus”, amely az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamisági elvek tagállam általi tiszteletben tartásához köti, az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó „költségvetési szabályok” meghatározására irányuló, Szerződésekben megállapított uniós hatáskörbe tartozhat. 

Az ítélet részletezi még, hogy a rendelettel bevezetett eljárás nem kerüli meg az EUSZ 7. cikk szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait.

A Bíróság mindent figyelembe véve teljes egészében elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott kereseteket.

A teljes sajtóanyag itt olvasható el.