Varga Mihály a költségvetésről, a prémium állampapírról és az adórendszerről

Megosztás Tetszik

A költségvetés stabil, továbbra is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságának mai ülésén.

A tárcavezető meghallgatásán a költségvetés helyzetéről elmondta: a 2023-as költségvetést 2022 tavaszán fogadták el, akkor 4,1 százalékos növekedéssel számoltak. Az eddigi adatok a tervezettnél alacsonyabb növekedést és magasabb inflációt jeleznek, emellett magas kamatszinten van az államadósság finanszírozása. Hozzátette: 3,9-ről 5,2 százalékosra korrigálták az idei GDP-arányos hiánycélt, az új hiánycél azonban javulást jelent az előző évi 6,2 százalékhoz képest. Az államadósság az év végére 70 százalék lesz a GDP arányában, ez mintegy 4 százalékpontos javulás az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A hiány és az adósság csökkentése érdekében számos intézkedést tettek, beruházásokat halasztottak el, ugyanakkor nem tettek megszorító intézkedéseket, megmaradtak a családtámogatások.

A pénzügyminiszter kiemelt szempontnak nevezte a csaknem teljes foglalkoztatás fenntartását, ami kedvező fejlemény. Ez is azt mutatja Varga Mihály szerint, hogy nem volt gazdasági visszaesés, technikai recesszió volt 4 negyedéven keresztül.

A költségvetés a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetét is biztosítja, továbbá a védelmi kiadások forrásait, amelyre a GDP 2 százalékát költik.

Varga Mihály szintén ma, a gazdasági bizottsági meghallgatásán kiemelte: rendkívül nehéz külső körülmények között kellett visszatérni a magyar gazdaságnak a növekedéshez, stabil a munkaerőpiac, töretlen a magyar gazdaság iránti befektetői bizalom, a hitelminősítők szerint pedig – az energiaválság, a háború, a pandémia és a szankciók ellenére – tartotta a stabil pozíciót az ország. Európa legnagyobb gazdaságfehérítését, adóátalakítását hajtotta végre a kormány, miközben a családi támogatások továbbra is stabil elemei a rendszernek, a nyugdíjak értékének megőrzését biztosítják – januárban 6 százalékos emelés lesz –, és biztosítják a határvédelmet, uniós források nélkül – sorolta.

A tárcavezetőt mindkét bizottságban több órán át kérdezték a képviselők. Kérdésre közölte: a Budapest Airport visszavásárlása stratégiai kérdés, a fedezetről annyit mondott, hogy azt biztosítani fogják, ha létrejön a tranzakció.

A költségvetés hiánya jövőre 2,9 százalék lehet, ezt tartani fogják, mert a kisebb hiány az egész gazdaságnak kedvező, miközben az EU-ban véget ér a mentesség a túlzottdeficit-eljárás alól – szögezte le Varga. Többek felvetése szerint a tanárok fizetése erősen le van maradva a diplomás átlagbérektől, és nem nő. Varga Mihály erre közölte: a tanárok bére folyamatosan nőtt reálértéken, 2013-2022 között 88 százalékos béremelést hajtottak végre. Van már elfogadott bértábla, abban 2024-re 10 százalékos emelés szerepel, ha lesznek újból uniós források, akkor ennél nagyobb mértékű is lehet.

A kórházak rekordadósságára vonatkozó felvetésre a miniszter elmondta: komoly erőforrásokat költöttek arra, hogy az egészségügyi ellátás színvonala javuljon, hazai és uniós forrásokból 23 új rendelő, 34 új mentőállomás jött létre – az elvégzett felújítások mellett –, ez erősítette az ellátást.

A kata megszüntetésére azt mondta: a kataszabályok átalakítása sikeres volt, jelenleg 135 ezren vannak a hatálya alatt, a korábbi 450 ezres szám irreális volt, olyanok is bejelentkeztek, akik nem a lakosság ellátására szerződtek.

Egy képviselői kérdésre adott válaszában leszögezte: a kormány nem nyúl a Prémium Magyar Állampapír visszaváltásának kondícióihoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 30 évben a kormány egyszer sem nyúlt bele az állampapírok kamataiba és kondícióiba.

Azt is közölte, nem terveznek változtatni a költségvetés elfogadásának gyakorlatán, mert a korai tervezés a kiszámíthatóságot szolgálja. Az adórendszer szerkezetén nem terveznek változtatni, a rendszer hatékony és működőképes – felelte egy kérdésre Varga Mihály.