Uniós jogot sért a magyar állam a CEU-t korlátozó törvénnyel

Megosztás Tetszik

Az uniós joggal összeegyeztethetetlenek a Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását – szögezi le ma kihirdetett ítéletében az Európai Uniós Bírósága.

A 2020. október 6-án kihirdetett Bizottság kontra Magyarország (Felsőoktatás) ítéletben (C-66/18) a Bíróság nagytanácsban eljárva helyt adott az Európai Bizottság által e tagállammal szemben indított, kötelezettségszegés   megállapítása iránti keresetnek. A Bíróság egyrészt megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit (GATS XVII.cikke), mivel az oklevelet adó képzési tevékenységnek az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények által Magyarországon való gyakorlását a Magyarország és az érintett intézmény székhelye szerinti harmadik állam közötti nemzetközi szerződés fennállására vonatkozó feltételhez köti.

Ezenfelül e követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a  tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket (Charta 13. cikke, a 14. cikk (3) bekezdése és 16. cikke). Másrészt a Bíróság megállapította, hogy Magyarország, mivel a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének – ideértve az EGT valamely más tagállamában székhellyel rendelkező intézményeket is – Magyarországon való gyakorlását azon feltételhez köti, hogy ezen intézmények a székhelyük szerinti államban felsőoktatási képzést nyújtsanak, nem teljesítette a GATS alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit, továbbá a letelepedés  szabadságából (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke), a  szolgáltatások szabad mozgásából (A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv 16. cikke), valamint a Charta fent említett rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

A bíróság azt is közölte, hogy ha a magyar kormány nem teljesíti az ítéletben foglaltakat, vagyis nem hozza összhangba saját jogát az uniós joggal, akkor az Európai Bizottság újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Az ítéletet és annak indoklását ITT olvashatja el.

Soros György közleményben reagált – írja a forbes.hu. „Az Európai Bíróság döntése, miszerint Magyarország megsérti az európai jogot, az Európai Unió alapértékeinek győzelme. A döntés túl későn jött a CEU számára. Nem térhetünk vissza Magyarországra, mert a jelenlegi törvények nem felelnek meg az akadémiai szabadság követelményeinek.

A magyar kormány továbbra is lábbal tiporja az uniós jogot, a legújabb áldozat a világhírű Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE). Az EU jelenleg azon tanakodik, hogyan biztosítható, hogy pénzeszközeit a jogállamiságnak megfelelően használják fel. Felszólítom az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarországgal szemben" – olvasható a közleményben.