Továbbra is illegális a kerti kutak nagy része

Megosztás Tetszik

Januártól ismét enyhítették a kutak létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályozást, ám az Agroinform.hu felmérése szerint a nem kevés érzelmi töltetet is hordozó téma kapcsán az engedély nélkül kutat létesítő válaszadók 46 százaléka a jövőben sem tervezi bejelenteni illegális létesítményét az illetékes hatóságnál.

A jellemzően öntözési igények miatt létesített kutak engedélyezését a hazai vízbázis védelme indokolja. Ugyanakkor ezt az összetett és költséges folyamatot az elmúlt évtizedekben sokan elmulasztották: becslések szerint országszerte több tízezer illegális öntöző kút létesült.

Idén januártól a kisebb, talajvizet kitermelő, öntözésre használt kutakat engedélyeztetni nem, csupán bejelenteni kell a Nemzeti Földügyi Központnál. Amennyiben a már meglévő kút vízjogi engedélyhez kötött, ezt az engedélyt most díjmentesen és bírság nélkül lehet megszerezni egészen 2023 végéig.

Az Agroinform.hu által mintegy 2500 válaszadó bevonásával elvégzett felmérésből az derül ki, hogy a tulajdonukban lévő kutak 64 százaléka 2000 előtt készült. Ennek is köszönhető, hogy a kutak tulajdonosai sokszor nem rendelkeznek olyan alapvető adatokkal sem, hogy az adott kút milyen anyagból készült, milyen vízkészletet használ, milyen mélyen található. A felmérésben részt vevők 33 százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy talaj- vagy rétegvizet használ-e.

A beérkező válaszok alapján a kutak vizét 83 százalékban konyhakert-öntözésre és háztáji állattartás során használják fel. Mintegy nyolc százalék ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy kútjuk vize ivóvízként is szolgál. Vízminőségmérést mindössze a válaszadók 11 százaléka végeztetett a kútvízzel kapcsolatban. Az elvégzett tesztek 43 százaléka ivóvíz, míg 57 százaléka öntözővíz minősítést eredményezett.

Az Agroinform.hu felmérése az éghajlat-változással együtt járó talajvíz-csökkenés jeleire is rákérdezett. A válaszadók 28 százaléka jelezte azt vissza, hogy az utóbbi években csökkent a kútjának vízhozama. 11 százalék a korábbinál sokkal kevesebb vizet tud csupán kinyerni, további 17 százaléknak elsősorban aszályosabb időszakokban kell odafigyelnie a kivett víz mennyiségére.

„Noha a kutak engedélyeztetésével kapcsolatban a meghirdetett könnyítések ellenére is nagy a társadalmi ellenállás, nyilvánvaló, hogy az engedélyezési eljárással csökkenthetők a nem szakszerűen elvégzett kútfúrások által okozott károk – magyarázza Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Stratégiai feladat, hogy fennmaradjanak az ország máig tiszta vízadó rétegei. A nem megfelelően kialakított kutak a szennyezett talajvizet közvetlenül az alsóbb rétegekben elhelyezkedő rétegvízbe vagy karsztvízbe vezethetik. Ennek könnyen beláthatatlan következményei is lehetnek: egyetlen csepp olaj például képes 1000 liter vizet beszennyezni.”

Az új szabályok dióhéjban

A január 1-jétől érvényes rendelkezések szerint a jövőben nem szükséges vízjogi engedély olyan mezőgazdasági kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, amely 50 méternél nem mélyebb, kizárólag mezőgazdasági öntözési célt szolgál, és nem érint ivóvíz-bázisokat, karszt- vagy rétegvíz-készletet. Fontos azonban tudni, hogy ezeket a kutakat is be kell jelenteni hatósági nyilvántartásba, a kinyert víz mennyiségét pedig digitális kútvízmérővel kell nyomon követni.

Amennyiben vízjogi engedély nélkül épült egy kút, arra fennmaradási engedélyt kell kérni. A díjmentes, és az időszakon belül bírság nélkül elvégezhető eljárás határidejét az új szabályok 2023 végére tolták ki. A további kiskapuk elkerülése érdekében azonban a köznyelvben kútamnesztiaként is emlegetett rendelkezés csak a 2020. július 1-je előtt létesített kutakra vonatkozik.