További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szunyókált a magyar ipar májusban, de az elemzők optimisták

  • MTI

Májusban az ipari termelés volumene 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit az áprilisi 7,8 százalékos növekedés után. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a kibocsátás növekedése 3,8 százalékra gyorsult az előző havi 2,9 százalékról – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban 1,9 százalékkal emelkedett.

Az év első öt hónapjában 3,1 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.

Az adatok ismertetésekor Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője elmondta: a nyers és a kiigazított adatok között az eltérést az okozza, hogy idén májusban egy munkanappal kevesebb volt, mint tavaly. Az idei viszonylag alacsony növekedési arányban bázishatás is közrejátszott, miután tavaly májusban kiemelkedő, 9,1 százalékos volt a növekedés – mutatott rá.

Kiemelte: a meghatározó súlyú ágazatok közül az élelmiszeriparban és az elektronikai iparban nőtt a termelés, míg a járműiparban kismértékben csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A közepes súlyú ágazatok között jelentős növekedés volt a gumi, műanyag és nem fém ásványi termékek gyártásában, a fémalapanyag- és fémfeldolgozásban, illetve a vegyianyag-termékek gyártásában – ismertette.

A munkanappal kiigazított adatokat nézve az elmúlt 12 hónap mindegyikében nőtt a termelés, azonban az idén májusihoz hasonlóan a legkisebb, 0,4 százalékos tavaly júliusban volt a bővülés. A legerőteljesebben, 8,1 százalékkal tavaly októberben nőtt az ipari termelés.

Elemzők szerint a következő hónapokban ismét erőteljesebben nőhet az ipari termelés az új kapacitások üzembe helyezése és a kedvező gazdasági kilátások miatt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kifejtette: ha a kisebb súlyú iparágak hozzák a jelenlegi erős növekedést és a járműipar magasabb fokozatba tud kapcsolni, akkor a második félévben az ipar nem lehet gátja egy újabb 4 százalék feletti gazdasági növekedésnek.

Véleménye szerint az optimista kilátásokat erősítheti, hogy a német iparral kapcsolatban is végre kedvező adatok láttak napvilágot, az ipari megrendelés és termelés, illetve a bizalmi indikátorok is a vártnál jobbak lettek. Mindez a magyar gazdaság számára is jó hír – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy a havi összevetésű adatok esetében a májusi növekedés az idei év legerősebbje lett. A vártnál kedvezőbb adat ellenére azonban továbbra is lassuló a trend az ipari teljesítményben.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szintén kiemelte, hogy az ipar kilátásai továbbra is kedvezőek, így a következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés az új autómodellek hazai gyártása és az új kapacitások üzembe helyezése miatt, illetve a tavalyi második félévi alacsony bázis is jó alapot ad erre. Kedvezőnek nevezte, hogy az erőteljes belső kereslet miatt egyre nagyobb szerepet játszik az ipar belföldi értékesítése, amit az építőipari fellendülés is támogat.

Közölte, az idén 6,5 százalékra gyorsulhat az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése a tavalyi 5,6 százalék után, míg a nyers növekedés 6 százalékra gyorsulhat az előző évi 4,8 százalékról, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP növekedés idei gyorsulásához. A Takarékbank összességében 4,6 százalékos GDP-növekedésre számít 2018-ban, de a számos felfelé mutató kockázat miatt a növekedés ennél gyorsabb is lehet. A konjunktúramutatók alapján az ipari termelés szignifikánsan gyorsabban is növekedhet – vélekedett.

Elmondta, az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások. 2015 óta az ipari termelés 11,1 százalékkal, 2010-hez képest pedig 35,8 százalékkal bővült – mutatott rá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint pozitív meglepetést hoztak a májusi ipari termelési adatok, mivel a munkanaphatással igazított éves növekedés 3,8 százalékos növekedést mutatott. Úgy tűnik, már magához tért a szektor, és valamelyest konszolidálódni tudott a teljesítménye – vélekedett. Az adatok összességében továbbra is azt jelzik, hogy a kibocsátás nem feltétlenül egyenletes, a havi indexek erősen ingadoznak – ecsetelte.

Az elemző nem számít az alapvetően pozitív trend megfordulására, azonban szerinte nem kizárt, hogy az ipari kibocsátás növekedése a korábban várt évi 4,5-5 százaléknál alacsonyabb lesz.

A vártnál jobban nőtt Németország ipari termelése

A német statisztikai hivatal (Destatis) mai közlése szerint a szezonálisan és naptári hatással kiigazított előzetes adatok szerint 2,6 százalékkal bővült az ipari termelés áprilishoz képest. Elemzők 0,3 százalékos emelkedésre számítottak az előző hónapban mért 1,3 százalékos csökkenés után. Éves összevetésben a nyersadatok szerint 3,1 százalékkal, tavaly november óta a legerősebb mértékben nőtt Németország ipari termelése májusban az előző havi 1,3 százalékos növekedés után. Elemzők 1,5 százalékos emelkedést vártak májusban. A fogyasztási cikkek termelése 6,5 százalékkal, a félkész termékek előállítása 3 százalékkal, az építőipari termelés 3,1 százalékkal, a termelési eszközök gyártása 0,9 százalékkal, az energiatermelés pedig 0,8 százalékkal gyarapodott havi szinten.

Az adatokat kommentálva Carsten Brzeski, az ING Ausztriáért és Németországért felelős közgazdásza rámutatott, hogy a legjobb időpontban érkeztek a pozitív meglepetések. A német labdarúgó válogatott sokkoló világbajnoki szereplése, a belpolitikai feszültségek és a kereskedelmi háborútól való félelmek közepette jó hír, hogy a héten közzétett adatok tanúsága szerint a német gazdaság teljesítménye felfelé ível az utóbbi hónapok csalódást keltő teljesítménye után. A vártnál jobb beszerzésimenedzser-indexek, az ipari termelés és a rendelésállomány vártnál erősebb emelkedése azt sugallja, hogy a gazdasági növekedés újra gyorsulásnak indul az év második felében – véli az elemző.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Generálkivitelezés – áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Alanyi mentesség év közben

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Céges ingatlan értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X