Szja, áfa, innovációs járulék: változások sora

Megosztás Tetszik

A közelmúltban elfogadott és készülő jogszabályváltozások legjavát összefoglalóját olvashatja.

Személyi jövedelemadó

A lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek kezelésével kapcsolatosan néhány könnyítő szabály lép életbe 2012. július 1-től.  A lakás célú állami kamattámogatás adómentessé válik, s szintén mentesíti a jogszabály az adózás alól a hitelintézet által az adósnak elengedett összeget, amennyiben az adós a hitellel terhelt ingatlan eladásából származó bevételt teljes egészében törlesztésre fordítja.

Áfa

A sokaknak már korábban is fejtörést okozó fordított adózási szabályok köre ismét bővül 2012. július 1-től, a jogszabály értelmében ugyanis jó néhány mezőgazdasági termék (gabona, olajos magvak, fehérjenövények) B2B értékesítése belföldön a fordított adózás hatálya alá fog esni.

A bevezetés célja egyértelmű: a mezőgazdasági ágazatban egyre jelentősebb mértékben fordult elő e termékköröket érintő áfa-csalás, s ennek visszaszorítása érdekében születtek az új rendelkezések.  Az új szabály alá eső vállalkozások adminisztrációs kötelezettségei is növekednek, így adatot kell majd szolgáltatni a tranzakció teljesítési időpontjáról, a termék mennyiségéről, nettó összegről VTSZ számáról. Fentiek alapján tehát a július hónapra vonatkozó áfa bevallásban változások találhatóak majd az eddigiekhez képest.  Fontos tudni, hogy a kompenzációs felár rendszerében történő értékesítések a fordított adózás szabályai alól továbbra is kivételt képeznek majd.

Adózás rendje

2012. január 1-jétől változtak a kézbesítés szabályai, kiegészült a szabályozás. Ezzel kapcsolatos kisebb űrt próbál most pótolni a jogalkotó, amely a kézbesítés körül kialakult bizonytalan helyzetek egy részét próbálja rendezni. Amennyiben a tértivevény „a címzett ismeretlen helyen tartózkodik” megjegyzéssel kerül vissza a feladóhoz, az iratot kézbesítettnek kell tekinteni.  Ez az új szabály azért lényeges, mert a kézbesítés tényéhez fontos jogkövetkezmények kapcsolódnak (pl.: ellenőrzési határidők, stb.).

Innovációs járulék

Az innovációs járulék szabályozásában bár jelentéktelennek tűnő, azonban nagy jelentőséggel bíró fogalomértelmezési kérdésben történt változás. A korábbi évekkel ellentétben 2012-től kibővült azon adózók köre, akiknek innovációs járulékot szükséges fizetniük. Az alanyi kör bővülése abból adódik, hogy 2012-től úgy kell eldönteni e járulék vonatkozásában hogy ki minősül mikro- és kisvállalkozásnak (azaz a járulék fizetése alól mentesnek), hogy figyelembe vesszük a hazai és külföldi kapcsolt  vállalkozások adatait is.

Illetéktörvény - Pénzügyi tranzakciós illeték

Legkorábban 2013. január 1-jétől kerülne bevezetésre a pénzforgalmi szolgáltatók által végrehajtott pénzügyi tranzakciókat terhelő pénzügyi tranzakciós illeték, melynek beszedéséről a pénzügyi szolgáltatók gondoskodnának.

Az illeték tárgya lenne minden olyan fizetési művelet, amelynek eredményeként a bank a fizető fél számláját a fizetési megbízás szerint megterheli. A főszabály alól kivételt képezne az azonos bankon belül vezetett számlák között végrehajtott művelet, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatban végrehajtott bankszámlamozgás.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke százalékos összegben (0,1%) kerülne meghatározásra, az összeg továbbá tranzakciónként maximálva lenne (6.000 Ft).

Távközlési adó

A távközlési adót 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil telefonhívásokhoz, üzenetküldésekhez kapcsolódóan vezették be, mértéke hívásonként minden megkezdett perc, illetve üzenet után 2 forint lesz. Az adó összege azonban a bevezetéstől 2012. december 31-ig nem haladhatja meg magánszemélyek tekintetében 400 Ft/hívószám, más előfizetők estében az 1400 Ft/hívószám havi összeget. Az összeg maximális értéke 2013. január 1-től magánszemélyek estében 700 Ft/hívószámra, más előfizetők esetében a 2500 Ft/hívószámra változik havonta.

Az adót a mobilszolgáltató vallja be és fizeti meg.

Biztosítási adó

2013. január 1-vel bevezették a biztosítási adó. A leendő szabályozás javaslata szerint adóköteles biztosítási formának minősülne a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a casco, valamint a vagyon- és balesetbiztosítás.

Az adó alapja a számviteli szabályok szerinti bruttó biztosítási díj. Ezen összeg után a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében 30%, casco esetében 15%, míg vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás esetében 10% adó megfizetésére lenne kötelezett. Az adó összegét havonta a biztosító állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg az állami adóhatóság felé.