Szembemegy az Alkotmánybíróság: az MNB a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Pont

Megosztás Tetszik

Alaptörvény-ellenesek a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések és az azokat hatályba léptető rendelkezés is – szögezi le az Alkotmánybíróság a honlapján olvasható közleményében.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem találta alkotmányellenesnek a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításának hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági társaságai és alapítványai, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvénynek a Magyar Posta és vállalkozásai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait. A köztársasági elnök a módosító jogszabályokat nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványai alapján megvizsgálta a törvénymódosításoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, és mindkét ügyben 2016. március 31-én hozott határozatot.

1. Az MNB-törvényt módosító jogszabály egyrészt az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna.

Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Ebből következően – tekintettel az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére – e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes.

Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította.

Mindezekre tekintettel a módosító törvény nem hirdethető ki.

A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. A különvélemények az MNB alapítványaira vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítását nem, csak az MNB gazdasági társaságaira vonatkozó szabályozás, illetve a hatályba léptető rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását kifogásolták.

2. A köztársasági elnök a Posta-törvény módosításával összefüggésben kizárólag a módosító jogszabály hatályba léptető rendelkezését kifogásolta, és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozott.

Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján azt állapította meg, hogy a módosító törvény az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok vonatkozásában egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja. Az új szabályozás a Magyar Posta, valamint irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged. A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos módosítást. Az Alkotmánybíróság ezért azt állapította meg, hogy a törvény nem alaptörvény-ellenes.

Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adatnak a nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából egyfelől aránytalan sérelmet okoz-e vagy másfelől indokolatlan előnyt eredményez-e, a rendes bíróságok feladata.

A határozathoz Czine Ágnes, Pokol Béla és Szalay Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Mivel az Alkotmánybíróság a törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek, a köztársasági elnöknek azt haladéktalanul ki kell hirdetnie.