Szankciós listára helyezte Rogán Antalt az Egyesült Államok, befagyasztották az amerikai érdekeltségű vagyonát

Megosztás Tetszik

Az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a magyar Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, Rogán Antalt – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kedden megjelent az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának szankciós listáján.

Az amerikai szankciók értelmében Rogán Antal minden amerikai érdekeltségű vagyonát befagyasztják, és az amerikai állampolgároknak tilos vele gazdasági kapcsolatokat fenntartani. Ezen kívül zárolják a miniszter egyesült államokbeli vagyonát és minden olyan szervezetet, amelyek közvetve vagy közvetlenül, több mint 50 százalékban a miniszter tulajdonában vannak.

A nagykövet a döntést azzal indokolta, hogy a magyar miniszter hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a gazdasági szektort. Mint mondta, "Rogán Antal a Magyarországon működő korrupciós rendszernek a fő tervezője, irányítója és haszonélvezője, aki személyes meggazdagodása érdekében élt vissza a hivatali pozíciójával nemcsak a saját, hanem a politikai pártjához lojális más emberek érdekében is". Kérdésre válaszolva azt mondta, ez az oka annak hogy őt, és nem a magyar miniszterelnököt tették fel a szankciós listára.

Az amerikai nagykövet szerint ez a korrupciós folyamat nem más, mint a magyar intézmények és a demokrácia gyengítése, hiszen "közpénzek vándorolnak magánemberek zsebébe". Arra a további kérdésre azonban kitérő választ adott, hogy várható-e újabb magyar személyek felkerülése a szankciós listára.

David Pressman elmondta, hogy amerikai részről nem volt könnyű meghozni egy ilyen döntést, hiszen nem szoktak hivatalban lévő minisztereket, vagy szövetséges országok vezetőit szankcionálni; ám az Európai Unióhoz hasonlóan ők is úgy látták, hogy a magyarországi korrupció sérti az Egyesült Államok és szövetségeseinek az érdekeit és a biztonságát. Olyan szuverén döntésről beszélt, amellyel megvédik az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét a korrupciótól. Hozzátette, nem Magyarország szuverenitását kívánják csorbítani, hanem a megjelölt korrupciós folyamattal helyezkednek szembe.

A hamarosan leköszönő amerikai nagykövet egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy "nagyon jól érezte magát Magyarországon, ahol igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a nézeteltérések ellenére a két ország azonos stratégiai úton haladhasson tovább". A magyar állampolgároknak címzett rövid záróüzenetében pedig sajnálatának hangot adva azt mondta, ez a döntés olyan pillanatban született, amelyről korábban azt remélték, hogy "sohasem jutnak el odáig", de ezt a lépést most a két ország közös érdekében határozták el.

Az amerikai nagykövetség által a sajtó rendelkezésére bocsátott írásbeli tájékoztató szerint Rogán Antal az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós listára került fel. A listán azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett.

Rogán Antal minisztériuma kedden este kiadott közleményében úgy reagált: a lépés nem más, mint a távozó amerikai nagykövet és a Biden-adminisztráció utolsó pitiáner bosszúja. A magyar kormány szerint a szankciók nem valós korrupciós vádakra, hanem politikai motivációkra épülnek, így jogi lépéseket helyeztek kilátásba, amint az új amerikai elnök hivatalba lép – tették hozzá.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója szerint kedden olyan – az EU-ban és Magyarországon is – súlyosan jogsértő lépésre ragadtatta magát David Pressman és a leköszönő amerikai külügyi vezetés, amely miatt az érintett miniszternek azt javasolná, hogy minimálisan is több százezer dollárnak megfelelő összegre perelje be a távozó amerikai nagykövetet az illetékes bírói fórum előtt. Ifj. Lomnici Zoltán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: mind a nemzetközi, mind a magyar szabályok szerint jogsértő, a legtöbb esetben büntetendő is azoknak az adatoknak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatala, amelyek most a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kapcsán Pressmanék döntése nyomán napvilágra kerültek.

A döntés szembe megy a tárgyilagos bizonyítás alapvető követelményeivel is, amely szerint büntetőjogi jellegű jogkövetkezmények kiszabásának lehetősége esetén az eljáró szerveknek – azaz bíróságoknak – pártatlanul és kizárólag a bizonyítékokra támaszkodva kell döntést hoznia – ecseteli a közleményben ifj. Lomnici.

Jelezte azt is, hogy az uniós GDPR rendelet deklarálja: a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Véleménye szerint kijelenthető, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve az általános adatvédelmi rendelet alapelveit és a 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül hozta nyilvánosságra az érintett személy személyes adatait.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma külön útmutatót készített, hogyan lehet törölni valakit a szankciós listáról – írja a hvg.hu.

A listára került személyeknek – ebben az esetben Rogán Antalnak – a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalánál (OFAC) kell kérvényeznie, hogy lekerüljön onnan. Abban részletesen le kell írnia, hogy miért is kellene törölnie az OFAC-nak a listáról. Ehhez benyújthat bizonyítékokat, hogy a listázáshoz nem áll rendelkezésre elegendő alap, vagy hogy a listára helyezést eredményező körülmények már nem állnak fenn.

Ezután az OFAC 15 napon belül válaszol, de ez csak az eljárás kezdete, az pedig, hogy meddig tart, nem tudható, mivel a hivatal még kérhet további információkat, tehet fel kérdéseket a listázottól. Ugyanakkor időigényesnek jellemezték a folyamatot. A tájékoztatóban azt ígérik, hogy a felülvizsgálat során ellenőrizni fogják azokat az információkat, amelyek a listára helyezést megalapozták és erről konzultálnak az illetékes minisztériumokkal is. Ha valakinek elutasítják a kérelmét, akkor utána ismét kérheti a listáról törlést, amikor új körülmény merült fel.