adozona.hu
Szabad az út a román és a bolgár munkavállalók előtt
//adozona.hu/altalanos/Szabad_az_ut_a_roman_es_a_bolgar_munkavalla_49JGAD
Szabad az út a román és a bolgár munkavállalók előtt
Idén január 1-jétől munkavállalási engedély nélkül, szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unió teljes területén a bolgár és a román munkavállalók. A hét éves átmeneti időszak lejárta előtt 19 uniós tagállam már megnyitotta a munkaerőpiacát a két országból érkezők előtt.
A nyitás következtében már több mint 3 millió bolgár és román állampolgár telepedett le egy másik uniós tagállamban, és az EU foglalkoztatási, szociálpolitikai és befogadásért felelős biztosa szerint valószínűtlen, hogy a korlátozások végleges feloldását követően jelentősen megugorjon a bolgár és román munkavállalók száma. „A személyek szabad mozgása mindig is az uniós integráció és az EU belső piacának egyik sarokköve volt. Ez az európaiak egyik legféltettebb joga, akik közül több mint 14 millióan tanulnak, dolgoznak vagy élnek nyugdíjas életet jelenleg egy másik tagállamban. A szabad munkavállalás valójában az a jog, amit az emberek a leginkább összekapcsolnak az uniós állampolgársággal” – hangsúlyozta Andor László abban a közleményben, amit az átmeneti korlátozások lejárta alkalmából tett közzé.
A biztos ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a korlátozások vége olyan időszakra esik, amikor rendkívül magas a munkanélküliség és kemény költségvetési kiigazítások zajlanak számos európai országban. „Emberpróbáló időkben a mozgékony EU-állampolgárok túl gyakran válnak könnyű célponttá: időnként azzal vádolják őket, hogy elveszik a munkát a helyiektől, vagy ellenkezőleg, nem dolgoznak és visszaélnek a szociális védőháló nyújtotta kedvezményekkel” – mutat rá Andor.
A Bizottság emlékeztet rá, hogy egy sor, a tárgyban készült tanulmány tanulsága szerint a munkavállalók szabad mozgása kedvező hatást gyakorol a fogadó országok gazdaságára. A jövevények kiegészítik a helyi munkaerőt, pótolva a meglévő készséghiányokat és hiányzó munkaerőt, „magyarán nem jellemző rájuk, hogy a fogadó ország dolgozóitól vennék el a munkát”. Mivel a más EU-tagországokból érkező mobil munkavállalók esetében főleg munkaképes korúakról van szó, nagy valószínűséggel munkát találnak, és nettó befizetőivé válnak a fogadó országok jóléti rendszereinek.
Az Európai Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy egy adott településen vagy régióban helyi problémákat okozhat a más országokból érkező munkavállalók hirtelen és tömeges beáramlása. Nagy terhet róhatnak például a helyi iskolarendszerre, a lakásingatlan piacra és a helyi szociális kisegítő szolgáltatásokra. Brüsszel szerint ugyanakkor az ilyen speciális problémák kezelésére nem az a megoldás, hogy korlátozásokat vezetnek be a más tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. A tagállamok alternatívaként igénybe vehetik az Európai Szociális Alap éves szinten több mint 10 milliárd euró összegű keretéből lehívható támogatásokat annak érdekében, hogy úrrá legyenek a nehézségeken. A kormányoknak január 1. után a szociális alapok legalább 20 százalékát a társadalmi befogadás javítására és a szegénység elleni küzdelemre kell fordítaniuk.
Andor László azokra az új szabályokra is felhívja a figyelmet, amelyek segítségével a tagállamok jogszerűen gondoskodhatnak arról, hogy a hozzájuk érkező munkavállalókat ne zsákmányolják ki a helyieknél alacsonyabb fizetésekkel és ne élhessenek vissza a szociális kedvezményekkel sem.
A tagállamoknak egyebek mellett biztosítaniuk kell azt, hogy a helyben érvényes minimálbéreket fizessék a más tagállamokból érkező munkavállalóknak és azokat ne foglalkoztassák a feketegazdaságban. „Az Újév eljövetele jó alkalom arra, hogy előretekintsünk. Szilárd meggyőződésem, hogy az európai munkavállalók szabad mozgásának korlátozása nem megoldás a magas munkanélküliségre és a válságra sem” – húzza alá nyilatkozatában az EU foglalkoztatáspolitikai biztosa, aki arra is emlékeztet, hogy becslések szerint körülbelül 2 millió betöltetlen állás van jelenleg az EU-ban.
Hozzászólások (0)