Rokkantsági ellátás: Ab határozat alkotmányos követelmény megállapításáról

Megosztás Tetszik

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés 3. pont első fordulatának "közvetlenül" szövegrésze elleni alkotmányjogi panaszról (rokkantsági ellátás) döntött az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek esetében alkotmányos követelmény, hogy a havi átlagkereset meghatározása során a törvény azon időszak figyelembevételét se zárja ki, amely alapján az ellátásra jogosult a táppénzzel, baleseti táppénzzel egyidejűleg igénybe nem vehető, ugyancsak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körébe tartozó, és táppénz vagy baleseti táppénz igénybevételére is jogosító biztosítási jogviszonyon alapuló ellátásban részesül, amennyiben ezek a pénzbeli ellátások igénybevételére jogosult lenne.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó várandósságára tekintettel táppénzben részesült, majd gyermeke születését követően csecsemőgondozási díjban (csed), illetve gyermekgondozási díjban (gyed). Közalkalmazotti jogviszonya megszűnését követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes kormányhivatalnál.

A kormányhivatal határozatával rokkantsági ellátást állapított meg.

Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyben az ellátás összegének megváltoztatását kérte arra tekintettel, hogy esetében a csed és gyed ellátást megelőzően táppénz ellátásban részesült, ezért az ezt megelőző időszak jövedelem adatai alapján kellett volna a hatóságnak a havi átlagjövedelmét, abból pedig a rokkantsági ellátás összegét számítania.

A Debreceni Törvényszék ítéletében a keresetet elutasította.

Az indítvány szerint a támadott rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot, az egyenlő bánásmód követelményét és a szociális biztonsághoz való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott törvényi rendelkezés nem tiltja meg a táppénzen, baleseti táppénzen kívüli egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (csed, gyed, örökbefogadói díj) igénybevétele esetén az ezen ellátásokat megelőző időszakban szerzett jövedelem figyelembevételét, hanem csupán hallgat erről a kérdésről.

Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a rendelkezés értelmezhető akként, hogy az valójában nem tesz különbséget a havi átlagjövedelem meghatározása során az egészségbiztosítás egyes pénzügyi ellátásait igénybe vevő személyek között, az ezen ellátások folyósítását megelőző jövedelem figyelembe vehetősége szempontjából.

A megfogalmazott alkotmányos követelménnyel az Alkotmánybíróság megítélése szerint megfelelően biztosítható, hogy a támadott rendelkezés alkalmazása valamennyi egyedi ügyben az Alaptörvénnyel összhangban álló eredményre vezessen.