Rendkívüli felmentés ügyében hozott döntést a Kúria

Megosztás Tetszik

Bizalomvesztéssel indokolt rendkívüli felmentés jogszerű indoka lehet, ha a pedagógus az őt foglalkoztató iskola érdekének figyelmen kívül hagyásával, más személyektől kapott meghatalmazással, azok képviseletében olyan döntést szavaz meg, amely munkáltatójára nézve kedvezőtlen következményekkel jár (Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.009/2019. számú ügy).

A felperes 1992. augusztus 21-étől állt az alperes alkalmazásában középiskolai tanár munkakörben. Jogviszonyát az alperes 2016. december 21-én kelt rendkívüli felmentésével szüntette meg. Ennek indokolása szerint a felperes meghatalmazottként, szavazatával hozzájárult a földtulajdonosi gyűlés által meghozott azon határozathoz, amely kizárta a jelenlegi bérlő alperes vadászterületre vonatkozó előhaszonbérleti jogát, ezáltal a felperes elvesztette a felé fennálló bizalmat. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a jogviszonyát a munkáltató jogellenesen szüntette meg, kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest egyebek mellett héthavi felmentési időre járó távolléti díj és nyolchavi végkielégítés megfizetésére is. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest, hogy a rendkívüli felmentés jogellenességére tekintettel fizessen meg a felperesnek 7 havi felmentési időre járó távolléti díjat, valamint 8 havi végkielégítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránti keresetét elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság részítéletének „megváltoztatását”, és a felmentés jogellenességére tekintettel felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés megfizetését kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperes úgy fogadta el ezen meghatalmazásokat, hogy tisztában volt azzal, miszerint a képviselet megfelelő ellátásával munkáltatója ellen kell szavaznia. Helyes az a felperesi hivatkozás, miszerint a „közszolgálat” nem befolyásolhatja korlátlanul a fél munkaidőn kívüli magatartását. Az Alkotmánybíróság a 14/2017. (VI.30.) AB határozatában kifejtette, hogy a munkaviszony jellege alapján a munkaviszonyból fakadó szabályok szükségszerűen elvesztik és korlátozzák a munkavállaló magatartását, így különösen cselekvési szabadságát és véleménynyilvánítását. Valamennyi munkaügyi kapcsolat a felek kölcsönös bizalmán alapul. E bizalom alapvető feltétele a munkavállaló úgynevezett „hűségi” kötelezettsége, amely szerint hozzájárul a munkáltató céljainak hatékony eléréséhez.

Az az eljárás, hogy a pedagógus az őt foglalkoztató iskola érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, más személyek képviseletében eljárva olyan döntést szavaz meg, amely munkáltatójára nézve kedvezőtlen, nem csak a „hűségi” kötelezettségét sérti, az általánosan elfogadott magatartási normákkal is ellentétes. A jogerős ítélet azt is helyesen rögzítette, hogy a vadásztársaság a felperes jogviszonyának megszüntetését követően módosította Alapszabályát, és biztosította a tanintézet részére az oktatás lehetőségét, a felperes magatartásának kimentésére mindez azonban nem alkalmas. A közgyűlés – és a rendkívüli felmentés – időpontjában ez nem volt ismert, és arra sincs adat, hogy a körülményekben való változás ekkor már várható volt-e. Az a tény, hogy az oktatási tevékenység más, hasonló módon specializálódott tanintézetben vadászterület hiányában is megoldható, ugyancsak nem értékelhető a felperes javára. Az alperes éppen abból adódóan, hogy ilyen lehetőséggel rendelkezett, kiemelt helyzetet élvezett, annak elvesztése pedig gazdasági érdeksérelmet jelenthetett számára. Az esetlegesen bekövetkező változásokról a felperes az iskola igazgatóját előzetesen nem tájékoztatta, ezáltal együttműködési kötelezettségének sem tett eleget. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.