További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

PwC: a digitalizáció segíthet a kockázatkezelési döntésekben

  • adozona.hu

Bár számos szervezet már alkalmazza az új technológiákat belső ellenőrzési, kockázatkezelési és megfelelőségi funkciói részeként, az ebből származó lehetséges előnyöket mégsem sikerült teljes mértékben a digitális átalakulásba történő beruházásokkal kapcsolatos döntések szolgálatába állítani – mutat rá a PwC Risk In Review című tanulmánya.

„A vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az erősebb digitális készségek és kapacitás kialakítására a kockázati funkciójukon belül annak érdekében, hogy napjaink technológia által vezérelt világában megalapozottabb döntéseket hozzanak a kockázatokról” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország Vállalati kockázatkezelési részlegének cégtársa.

A tanulmány szerint a kockázati funkciók a következő jellemzők révén segíthetik a megalapozott döntéshozatalt: 

  1. a szervezet digitális tervét teljes egészében támogatják;
  2. fejlesztik a munkavállalók készségeit és új tehetségeket vonnak be, akik lépést tudnak tartani a szervezettel;
  3. a kialakulóban lévő technológiákhoz megtalálják a legjobban illeszkedő megoldást;
  4. lehetővé teszik a szervezet számára, hogy valós időben reagáljon a kockázatokra;
  5. aktívan bevonják a döntéshozókat a legfontosabb digitális kezdeményezésekbe;
  6. együttműködnek a kockázatok összehangolt bemutatása érdekében.

A PwC több mint 2000 cégvezetőt, vezető tisztségviselőt, igazgatósági tagot és szakembert kérdezett meg a kockázatkezelés, a megfelelőség és a belső audit területéről, valamint több tucat vezetővel és igazgatósági taggal készített interjút arról, hogy mi különbözteti meg a kockázatkezelési funkciókat a digitális átalakulás tekintetében.

„A kockázatkezelési szakemberek kritikus helyzetben vannak. Üzleti tevékenységünket – az adatelemzéstől a nagyobb automatizálásig – ugyanis nemcsak a technológia alakítja át, hanem a potenciális kockázatok is. Bár a digitális átalakulás a kockázatok azonosítására és a megalapozottabb döntéshozatalra is kínál lehetőségeket, a tanulmány rámutat arra, hogy számos szervezet még nem él ezekkel teljes mértékben” – tette hozzá Major Andrea.

A PwC 8. magyarországi vezérigazgatói felmérésében az első számú hazai döntéshozók mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy a rendelkezésére álló kockázati kitettségi adatok kellően átfogóak a hosszú távú döntéshozatalhoz. Ez azt jelenti, hogy a kockázatkezelési funkciók nem használják ki az elérhető bőséges adatmennyiségben rejlő lehetőséget.

„Létfontosságú, hogy a kockázatkezelési szakemberek felismerjék, hogy digitális rátermettségük javításával sokat tehetnek azért, hogy fontos partnerekké és vezetőkké váljanak és segítsék szervezetüket a digitális kezdeményezésekkel járó előnyök jobb kiaknázásában” – hangsúlyozta a szakértő.ulmány szerint egy szervezet digitális rátermettségének legfontosabb összetevői a következők:

 

  1. rendelkezésre állnak azok a készségek és kompetenciák, amelyek révén az érintettek stratégiai tanácsadásban részesülnek a kockázatról, és bizonyosságot kapnak a szervezet digitális kezdeményezéseivel kapcsolatban;
  2. a kockázatkezelési funkció képes a saját folyamatainak, eszközeinek és szolgáltatásainak módosítására, így azok még inkább adatvezéreltek és digitálisan felkészültek a kockázati események előrejelzésére és az azokra való reagálásra abban az ütemben, ahogy azt a szervezet digitális átalakulása megköveteli.

 

A dinamikus kockázati funkciókkal rendelkező szervezetek kockázatkezelése hatékonyabb, ami hozzájárul a magabiztosabb kockázatvállaláshoz, a gyorsabb és biztonságosabb digitális átalakuláshoz, valamint a digitális befektetések vártnál nagyobb értékteremtéséhez.

 

„A digitális rátermettség elérését azonban nem szabad elkapkodni: ahelyett, hogy azonnal nekilátnánk, először egy tervet kell kidolgozni, majd azokra a lépésekre kell összpontosítani, amelyek a képességek fokozatos kialakításához vezetnek” – mondta Karsai Janka, a PwC Magyarország Vállalati kockázatkezelési részlegének vezető menedzsere.

 

„Szem előtt kell tartani, hogy a folyamatok algoritmizálása és automatizálása során kimaradhatnak manuális kontrollok, ami sérülékenységekhez vezet. Vállalati kockázatkezelési csapatunk ezen sérülékenységek kezelésére segít felkészülni. Megvizsgáljuk, hogy a szkriptekkel automatizált kontrollok hatásosan és hatékonyan elérik-e céljukat, és feltárjuk az esetlegesen hiányzó manuális és automatikus kontrollokat. Ezzel biztosítható a digitális transzformáció beruházás megtérülése is” – mutatott rá Major Andrea.

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Vállalkozás üdülőjében saját dolgozó üdülése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Látványcsapatsport

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ifa, bejelentkezési kötelezettség

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X