Pénztárgép: hová kell és hová nem?

Megosztás Tetszik

Gyakori a dilemma, hogy egy üzletbe - például egy üzem mintaboltjába - kell-e pénztárgép. Néha a jogszabály és a NAV gyakorlata is ellentmondásos. Így ítélte meg saját helyzetét Olvasónk is, aki az Adózónától kért segítséget. Kérdésére Szolnoki Béla szakértőnk válaszolt.

Olvasónk a következőképpen festette le pénztárgép-használattal kapcsolatos dilemmáját: Azt szeretném megtudni, hogy egy péküzem területén működő mintaboltban kötelező-e a pénztárgép? A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. melléklete szerint a kötelezettek köre kiterjed a "a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ‘08 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi [...] tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt"-ra. A TEÁOR tartalmát kifejtő KSH-dokumentum 10. fejezetének (feldolgozóipar) bevezetésében így ír: "A feldolgozóiparba tartoznak azok a tevékenységek is (például a pékség, tésztaüzlet, a hentes és mészáros stb., akik saját terméküket árusítják), amikor a gyártók a gyártással együtt kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, még akkor is, ha a termék kiskereskedelmi értékesítése a gyártó saját üzletében történik." Ugyanezt megerősíti a dokumentum a 47. fejezet (kiskereskedelem) bevezetésében: "Nem ebbe az ágazatba tartozik: [...] - a feldolgozóiparba tartozó termékek előállítása és termelő általi értékesítése, lásd: 10-32 ágazatok" Ez alapján úgy látom, a válasz az, hogy nem szükséges a péküzem területén található mintaboltban a pénztárgép. A NAV munkatársa mégis ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a telefonhívásom során. Szintén ellentmond az én következtetésemnek a "Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?" című, a NAV által kiadott dokumentum, melyben a 9. és a 10. oldalon egy cipészmester példájánál azt írják, hogy kötelező a pénztárgép.

Elméleti, statisztikai megfontolásból feltehetően igaza van, ugyanakkor esetünkben – anélkül, hogy a szabályozást minősíteném – feltehetően arról van szó, hogy a kötelező pénztárgépet azokra az esetekre találták ki, amikor az adózó nagyszámú, tömeges készpénzes értékesítése során kerül kapcsolatba a lakossággal, mint fogyasztóval, és ennek egyszerűbb követésére, ellenőrzésére alkalmazzák a pénztárgépet. A hivatkozott rendelet is ezt a kört próbálja körüljárni, a statisztikát technikai eszközként használva – kezdte válaszát szakértőnk.

Elöljáróban felhívta a kérdező figyelmét arra, hogy azok tevékenységi körök, ahol a nyugtaadási kötelezettségnek a jogszabály erejénél fogva pénztárgéppel kell eleget tenni, évek óta változatlanok. Ezen mit sem változtat az, hogy az ezt a kérdést szabályozó jogszabályok időről-időre módosultak. (Ez idő szerint egyébként az érintett tevékenységi köröket a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete határozza meg – továbbiakban rendelet.)

A rendelet alapján jelentőséggel bír, hogy milyen a vállalkozó által végzett tevékenység besorolása, mint ahogy erre Ön is felhívta a figyelmet. E szerint nem tartozik a rendelet hatálya alá a TEÁOR 1071 Kenyér, friss pékáru gyártása, szemben a 4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmi tevékenység. A rendelet szerint ugyanis a 47.1 szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalany, üzlet is a kötelezettek körébe tartozik.  Ezek után már csak a kérdező által végzett tevékenységet kell megítélni. E téren a kérdező által is idézett "Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?" című, a NAV által kiadott dokumentum 2.2 pontja is arra utal, hogy amennyiben a TEÁOR besorolás nem egyértelmű, akkor javasolja a KSH-hoz való fordulást, ami segédeszközként használható.

A leírtak alapján – a tévedés kockázatát is fenntartva – az a véleményem, hogyha egy sütöde olyan üzletet (üzleteket) tart fenn, ahol eladja termékeit egyedi lakossági fogyasztóknak, akkor ilyenkor létrejöhet az Áfa tv. 166.§. szerinti tényállás, illetve a gépi nyugtaadási kötelezettség.  (Így működik például 120 mintabolttal az ország egyik legnagyobb péksége, amely a saját maga által megtermelt pékárut adja el mintaboltjaiban többnyire a végső fogyasztóknak.)