hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyílt végű pénzügyi lízing kiva alatt

  • adozona.hu
4

Gazdálkodó szervezetek esetében a személygépkocsi beszerzésének egyik legkedveltebb formája a pénzügyi lízing. Mi történik azonban akkor, ha a lízingbevevő kiva alanya, és a lízing lejártakor nem ő, hanem a kft. magánszemély ügyvezetője veszi meg az autót? Olvasónk kérdését Nagy Norbert adószakértő válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: egy kft., amely a kiva alanya, személygépkocsit vásárol nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A személygépkocsit cégautónak használja, amely után a cégautóadót megfizeti. Nem vezet útnyilvántartást, így él az 50 százalékos áfalevonási jogával a lízing törlesztőrészletei tekintetében. A gépkocsi átvételekor megfizeti az önrészt, amely esetében szintén az áfatartalom 50 százalékát visszaigényli (ha jól gondoljuk). A futamidő végén a meghatározott maradványértéken nem ő vásárolja meg a gépkocsit, hanem a kft. ügyvezetője mint magánszemély. Kérdésünk az lenne, hogy a kezdő önerő és a havi törlesztőrészletek befolyásolják-e a kivaalapot, illetve, hogy a futamidő végén a személygépkocsi nem kerül a kft. tulajdonába, felmerül-e esetleg adóügyi tennivaló, gondolunk itt esetleges számlázásra, áfafizetésre, vagy ajándékozási ügylettel kapcsolatos vonzatokra a szerző magánszemély és a kft. között?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A számviteliről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) előírása alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, és a használatba vételkor a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását is el kell kezdeni. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó csak birtokbaadási bizonylatot állít ki átadáskor, az időszaki törlesztőrészletekről pedig áfás számlát, melyek áfalevonhatóságával kapcsolatban az alábbiakat kell tudni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbevétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban az üzleti- és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül az üzleti- és a magáncélú használat tényleges arányától) az áfatörvény 124. § (4) bekezdés b) pontja szerinti 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza.

Megjelent legújabb kiadványunk!
Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel a Cégek átalakulása és megszűnése című kiadványt!
A kiadvány sorra veszi a főbb eljárási formákat, döntési szempontokat és feladatokat, gyakorlatias segítséget ad ezzel egy végelszámolás vagy egy felszámolás véghezviteléhez, de segítséget nyújt például abban is, hogy egy beolvadás vagy egyesülés során hogyan kell elkészíteni a vagyonmérleget szabályszerűen.
Részletek >>

A nyílt végű pénzügyi lízing első esedékes díjaként (önrész) meghatározott összeg során nem lehetséges a teljes áfalevonás, azt vagy az előzőekben részletezett 50 százalékos levonás mellett, vagy a vélelmezett üzleti és a magánhasználat arányszáma mellett lehet érvényesíteni. Ez utóbbi alkalmazása esetén viszont szükséges az üzleti és a magáncélú használat tételesen nyilvántartása, illetve, ha a vélelmezett arányszám nem teljesül, úgy az áfalevonás utólagos korrekciója.

Amennyiben a nyílt végű lízing lezárásaként a lízingbevevő által kijelölt harmadik fél szerzi meg a lízingelt gépjármű tulajdonjogát, úgy a lízingbeadó fogja azt részére áfafelszámításával kiszámlázni.

A pénzügyi lízingre vonatkozóan a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) nem alkalmaz korrekciós tételeket, így sem a kezdőrészlet, sem a havi díjak nem befolyásolják azt.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (4)
Ruszin Zsolt

Kedves Katalin,

Amit BÉR-ként leadóznak, azzal már nem kell növelni a TAO alapját.

Kedves Norbert,

A kérdés végén ott van az ajándékozás, vélhetően túl sejtelmes volt, hogy ezzel a kérdező mire is céloz.

N.Norbert

Kedves Ruszin Zsolt,

Köszönöm észrevételét, egy nem megfelelően kialakított nyílt végű lízingkonstrukció illetve annak lezárása valóban járhat adókockázattal. Azonban a kérdés nem erre irányult. Az eredeti kérdés elsődlegesen a nyílt végű pénzügyi lízing és kiva kapcsolatára vonatkozott illetve a lezáráskor jelentkező számlázásra és áfa kötelezettség megállapítására. Válaszomban - ami természetesen nem tekinthető teljes kőrű adótanácsadásnak- erre tértem ki.

Kovács Katalin

Tisztelt Ruszin úr!
Végre ismét napirendre került a lizing futamidejét követő vevőkijelöléshez kapcsolódó jövedelem kérdése, melyről az ügyfeleink 95%-a hallani sem akar, hiszen erről a lízing cégek elfelejtik őket tájékoztatni, csak erőltetik a nyíltvégű és az operatív lízingeket. Köszönöm!

Jól gondolom, hogy az SZJA és járulék kérdés mellett vizsgálni kell a TAO alap növelés kötelezettségét is, amennyiben nyíltvégű lizing esetén a futamidő végén nem az eddig lizingbevevő vállalkozás, hanem kapcsolt 3. fél (cégtulajdonos, rokon vagy kapcsolt vállalkozás) szerzi meg a szgk-t a könyv szerinti, most ráfordításként kivezetésre kerülő nyilvántartási értéknél alacsonyabb értéken?

Köszönöm, Kovács Katalin

Ruszin Zsolt

Megint nem sikerült rendesen válaszolni, a nyílt végű lízing végén a vevőkijelölés ugyanis jövedelmet eredményezhet!

Ha az ügyvezető által fizetendő maradványérték a piaci értékhez képest alacsony - ami elég valószínű - akkor a neki "juttatott" eszköz piaci árelőnye BÉR. Tehát annak összegét bruttósítani kell és bérként leadózni (Szja tv. 4.§ és 25.§).

Az ilyen ügylet - a megadóztatása okán - az ajándékozási illeték alól mentes (Itv. 17.§ (1) c)).

Máshol már összeszedtem néhány ítéletet, ami alátámasztja a jövedelemként való kezelést, amit a NAV az ügylet láttán rutinosan meg is állapít, de iderakom az egyik legjellemzőbb esetek linkjét (ami bemásolható a böngészőbe és így az ítélet letölthetővé válik):

https://drive.google.com/file/d/1M9jpqAiimoIIgTZ6eHFIluTOa56jlD7J/view
https://drive.google.com/file/d/1HpYX_7HcYNPhjVDowJGWhmlp7cK0Qc2X/view
https://drive.google.com/file/d/1V67WTm5or0_9EWTEuz4cj0CtvVq_BE2t/view

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alapítványi óvoda játékbeszerzése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Adóraktári kitárolás "egysége"

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szállítási szolgáltatások áfabesorolása

Tüske Péter

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close