hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem túl derűlátó a GKI előrejelzése

  • adozona.hu
1

A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest lassú, bár az első félévhez képest gyorsulás valószínű. A GKI nem változtat 2 százalékos növekedési előrejelzésén. A belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt.

A második félévben azonban az államháztartási hiány – részben az élénkítéssel összefüggésben - némileg magasabb, a külső aktívum pedig a mérséklődő cserearány-javulás miatt kisebb lehet az első félévinél, miközben lassan megkezdődik az áremelkedés. Jövőre, főként az EU-támogatások újraindulása következtében az idei jelentős beruházási visszaesést érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan növekvő fogyasztás alig lassul. A felminősítést is figyelembe véve a GKI megemelte 2017-es előrejelzését: 2,7 százalékos GDP-növekedés várható. A belső és külső egyensúly – ha romlik is – kedvező marad, az infláció kissé tovább emelkedik.

A régióra jellemző gyorsabb gazdasági növekedést a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya, az ezt előidéző üzleti környezet és az EU-támogatásoktól való kiugró mértékű függés akadályozza. A világgazdaságban a brit népszavazás nyomán megnövekedett gazdasági, politikai és intézményi bizonytalanság csak lassan enyhül. Negatív gazdasági hatása elsősorban Nagy-Britanniában, politikai következménye pedig az EU-ban lesz érezhető. A világ legfontosabb központi bankjai (a Fed, az EKB és a japán jegybank) kielégítő monetáris feltételeket biztosítanak a globális növekedés számára, noha napirenden van a Fed irányadó kamatlábának emelése. Komoly politikai és gazdasági kockázat a menekültügy, a terrorizmus, az Iszlám Állam, a közel-keleti, az észak-afrikai és az ukrajnai feszültséggóc, a bizonytalan török helyzet, illetve az amerikai elnökválasztás, Kínában a növekedés lassulása és az adósságválság, a deflációs nyomás, továbbá a zika vírus Latin-Amerikában, s nem utolsó sorban az EU jövője. Ez több mint sok.

Az EU konjunktúraindexe július után augusztusban is csökkent, értéke ezzel 20 havi mélypontra jutott. Magyarországon augusztusban – a jelentős júliusi emelkedés után – a GKI konjunktúraindexe érezhetően csökkent, s ezzel visszatért idei mélypontjára. A hazai üzleti várakozások erőteljesen, a fogyasztóiak kissé romlottak. Szeptemberben minimális korrekció történt, az üzleti várakozások kis mértékben javultak, a fogyasztói várakozások nem változtak. A GKI konjunktúraindexe nagyjából két éve viszonylag magas szinten hullámzik, de ezen belül a mostani szint viszonylag alacsonynak mondható. Bár a magyar gazdaságpolitika a Brexit bekövetkeztében saját EU-szkeptikus véleményének beigazolódását látja, a brit fejlemények éppenséggel az EU-n kívüli lét okozta veszélyekre hívják fel a figyelmet. A lelassult növekedés miatt, a 2018. évi választásokra is tekintettel tavasszal a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Ugyanakkor kifulladóban az olcsó munkaerőre és a kormányzathoz lojális új tőkés rétegre alapozott növekedés. Ez utóbbi felismerése éppen csakhogy megkezdődött, a valódi szembenézés ugyanis néhány évig ismét halogatható az EU-támogatások újrainduló lehívhatósága következtében.

2016-ban a reálkeresetek – a bruttó keresetek 6 százalékos növekedése, az szja 1 százalékpontos csökkentése és a 0,5 százalék körüli infláció következtében – mintegy 7 százalékkal nőnek. Ez a foglalkoztatás bővülésével, a csökkenő hitelterhekkel és növekvő vásárlási hajlandósággal együtt a fogyasztás 4,5 százalékos bővülését valószínűsíti. Az oktatási rendszer elavultsága és a külföldi munkavállalás miatt számos szakmában munkaerőhiány, ezzel összefüggésben erős béremelési nyomás tapasztalható. A költségvetési szektorban a több éve befagyasztott bérek emelkedését a választások közeledte is erősíti. Ugyanakkor sok helyen a minimálbér emelése is nagy gondot okoz.

2017-ben az idei tendenciák folytatódása várható, a reálkeresetek dinamikáját azonban 5 százalék alá viheti az infláció némi emelkedése. A fogyasztás mintegy 4 százalékkal bővül. Az ingatlanhitelek esetében a hitelfelvétel már az idén újra meghaladja a hiteltörlesztést, a lakossági hitelek egészénél azonban csak jövőre várható növekedés. Az állóeszköz-felhalmozás 2014-ben 11 százalékos dinamikája 2015-ben 2 százalékra lassult, majd idén – az első félévi több mint 15 százalékos visszaesés után – a GKI 10 százalékos csökkenést valószínűsít. Bár az átlagos beruházási hitelköltség az EU források kiszorítási hatása és a Növekedési Hitel Program(ok) hatására kissé mérséklődött, de még mindig magas (különösen a csökkenő termelői árindex tükrében).

A vállalkozások túlnyomó része azonban egyáltalán nem akar hitelt felvenni. Bár a fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, e cégek egy része azonban fél a gyors növekedésétől, nehogy az állami piacátrendezés újabb áldozatává váljék. A beruházási ráta 2015-2016-ban csökken, idén várhatóan 19 százalék alatt lesz, ami alacsony arány. 2017-ben az újrainduló EU beruházási ciklus hatására 5 százalékos volumenbővülés és 19 százalék feletti beruházási ráta várható. A GDP 2016 II. negyedévben 2,6 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,4 százalékkal bővült. A KSH felfelé korrigálta az I. negyedévi becslését (1,1, illetve 0,9 százalékra). Így a magyar gazdaság az I. félévben a nyers adatok szerint 1,9, a kiigazítottak szerint 1,4 százalékkal növekedett. Ez utóbbi alacsonyabb az EU 1,8 százalékos átlagánál, s jóval elmarad a lengyel és cseh 2,8, a szlovák 3,7 és főleg a román 5 százalékos ütemtől. Bár az első júliusi hazai növekedési adatok kedvezőtlenek – az ipari termelés és az export csökkent, az építőipari visszaesés erőteljesebb volt a júniusinál, a kiskereskedelmi forgalom bővülése lelassult, s az üzleti várakozások is inkább romlóak, a II. félévben gyorsulás valószínű.

A GKI 2016-ban továbbra is 2 százalék körüli növekedésre számít. Idén egyértelműen a fogyasztás a növekedés hordozója, a GKI 4 százalékról 4,5 százalékra emeli prognózisát, miközben a beruházásoknál a korábban gondolt 8 százalék helyett már 10 százalék körüli visszaesést vár. Jövőre az EU-forrásokból finanszírozott beruházási aktivitás kezdődő felpörgése, az üzleti beruházások némi élénkülése és az alig lassuló dinamikájú fogyasztás miatt a növekedési ütem 2,7 százalékra, a korábban vártnál kicsit magasabbra gyorsulhat. A belföldi felhasználás idén a GDP dinamikájánál kevésbé (1,6  százalékkal), jövőre viszont sokkal gyorsabban (3,2 százalékkal) bővül. Az ipari bruttó termelés bővülése 2016-ban aligha haladja meg érdemben a 2 százalékot, 2017-ben azonban már 3,5 százalék körüli dinamika várható.

Az EU-források apálya miatt az idei év az építőipar számára „menthetetlen”. A lakásépítés már elindult felfelé, de 5 százalék körüli aránya miatt nem meghatározó elem. A fő gond az, hogy az első félévben a költségvetési szektor beruházásai megfeleződtek. A GKI 2016-ban 20 százalék körüli termelés-csökkenést vár. Jövőre számottevően bővülnek az uniós kifizetések, így 2017-ben akár 8-10 százalékos bővülés is elérhető. Mezőgazdasági szempontból 2016-ban kedvező volt az időjárás. Az agrár-GDP az első félévben 10,8 százalékkal emelkedett, s az év egészében is hasonló dinamika lehetséges. 2017-ben (a 2015. évi visszaesést ellentételező 2016. évi növekedés után) technikailag stagnálás várható, a változás előjelét az időjárás fogja meghatározni. A szolgáltatási GDP 2016-ban az átlagosnál lényegesen gyorsabban, csaknem 3,5 százalékkal, majd 2017-ben az átlagoshoz közeli mértékben bővül. Mindkét évben az üzleti szolgáltatások növekednek gyorsabban.

A GKI előrejelzése szerint a magyar kivitel 2016-ban az importtal megegyező ütemben, az előző évinél (8,6 százalék) lassabban (6-7 százalékkal) bővül, majd 2017-ben a kivitel 7 százalékos dinamikája 1 százalékponttal elmarad a behozatalétól. Ezen belül megmarad a szolgáltatások átlagosnál gyorsabb emelkedése. A cserearányok idén mintegy 2 százalékkal javulnak, ez teszi lehetővé, hogy a fogyasztás dinamikus növekedése ellenére a külkereskedelmi aktívum kedvezően alakuljon. Jövőre változatlan, esetleg kissé romló cserearányra lehet számítani (főleg a világpiaci energiaárak függvényében).

A foglalkoztattak száma 2016-ban a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány ellenére 3 százalékkal nő, részben a külföldi munkavállalás további dinamikus terjedése, egyes ágazatok viszonylag jó konjunktúrája, az emelkedő bérek eddig inaktívakra és a közfoglalkoztatottak egy részére gyakorolt pozitív hatása, némi fehéredés, valamint a közfoglalkoztatás további bővülése következtében. 2017-ben, a választást megelőző évben a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további 2 százalék körüli növekedését, amit a gazdasági növekedés némi gyorsulása is alátámaszt. A munkanélküliségi ráta 2016 közepétől 5 százalék körülire csökkent, s 2017-ben is hasonló lesz. Ez statisztikailag az ötödik legalacsonyabb az EU-ban. A tényleges helyzet azonban sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma azonos a munkanélküliekével (a II. negyedévben 230 ezer körüli), s ehhez jön még a régió más országaihoz hasonlóan a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre. Az EU – egész régiónk számára gondot jelentő – munkaerő-elszívó hatása Magyarországon a többi régiós országnál valamivel később, de a pangás körülményei között robbanásszerűen érvényesült. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni, sőt az alkalmi és idénymunkáknál kifejezetten visszatartó hatású a közmunka. A közmunkások jelentős része beragad a rendszerbe, mely egyre inkább akadályozza a piaci munkaalkalmak betöltését.

A reálkeresetek idei, átlagosan 7 százalék körüli, a GDP-nél sokkal gyorsabb emelkedése rontja az érintett cégek versenyképességét – ez többségük számára rövidtávon elviselhető – és növeli a költségvetés kiadási szükségletét. A reformok elmaradása a költségvetési kiadáscsökkentést csak átmenetivé teszi, az elkerülhetetlen béremelések ismét növelni fogják az államháztartási kiadásokat. A béremelések érdemben élénkíthetik a lakosság fogyasztási keresletét, ez azonban a magyar termelés gyenge kínálati alkalmazkodása miatt jelentős részben az importot serkenti.

A banki portfoliók minősége, a szektor nyereségessége javul, de ez a GDP termeléséhez csak jövőre tud hozzájárulni. Idén véget ér a vállalati hitelállomány összehúzódása, míg a lakosság esetében ez csak az ingatlanhiteleknél várható, a teljes háztartási hitelállomány valószínűleg csak 2017-ben fordul növekedésbe. A bankszektor nagyobbik felének magyar tulajdonba kerülése, az átláthatatlanul változó állami és bankfelügyeleti szerepvállalás, az MNB esetenként jogszerűtlen működése kockázati tényező.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az adóbevételek növekedése és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások előző évhez viszonyított mérséklődése következtében eddig rendkívül kedvezően alakult, de 2016 tavaszán a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A költségvetés módosítása, kiadási kényszerek kialakulása és egy őszi keresletélénkítő csomag kilátásba helyezése az idei; a tervezett 2017. évi államháztartási deficit 0,7 százalékpontos emelése és az őszi keresletélénkítés áthúzódó hatása pedig a jövő évi költségvetési folyamatokat lazítja.

Mindezek alapján a GKI 2016-ban a tervezett 2 százaléknál kissé magasabb, 2,3 százalékos deficitet valószínűsít. Jövőre, a választásokat megelőző évben a tervezett 2,4 százaléknál ugyancsak valamivel magasabb, legalább 2,5 százalékos – de 3 százaléknál szinte bizonyosan kisebb – deficit várható. A GDP-arányos államadósság csökkenni fog, a mérséklődés mértéke várhatóan 2016-ban és 2017-ben is eléri az EU adósságszabálya által előírt mintegy 0,8 százalékpontot, így az a 2015 végi 75,3 százalék után 74,5, illetve 73,7 százalék körül lesz. 2016 őszi hónapjaiban lassan megindul az áremelkedés, 2016 végén 1 százalékos, éves átlagban 0,5 százalék körüli infláció várható, mely utóbbi 2017-re 1,5 százalékra emelkedik. A jelenleg 0,9 százalékos alapkamat akár 2017 végéig is fennmaradhat.

A GKI idén éves átlagban a korábban gondolt 315 forintnál erősebb, 312 forintos, 2017-ben 315 forint körüli euró-árfolyamot vár. A felminősítések hatására is erősödő forint azonban nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel az ellentétes „nyereségérdekeltségével”. A további lazítás „nem hagyományos” eszközökkel történik. Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutat, ami 2015-ben elérte a 8,7 milliárd eurót. Ez 2016-ban a javuló külkereskedelmi egyenleg ellenére, az EU-források csökkenő beáramlása következtében 7,7 milliárd euróra mérséklődik, majd 2017-ben a külkereskedelmi aktívum némi csökkenése ellenére, az EU-támogatások újraindulása következtében várhatóan ismét 8 milliárd euró felett lesz. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a bankszektor kényszerű feltőkésítésén kívül a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
vago0327

A nagy minősítő cégek pozitív értékelése,az ország felminősítése ellenére ez a szerencsétlen Vértes féle GKI csak nyomja ezt a barom szöveget,hogy szinte csődbe van az ország,jaj de silány egy banda !

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Értékcsökkenés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close