NMHH: kihívások előtt a mozi- és filmpiac

Megosztás Tetszik

A zsebünkben lapuló multimédiás eszköz, az okostelefon a filmnézési szokásainkat is jelentősen megváltoztatta, de a mozit azért még nem kell teljesen leírnunk. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint az európai lakosok 2022-ben legalább egyszer voltak moziban, és ez az állítás igaz a magyarokra is – tájékoztatott az MTI.

Az NMHH azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy az elmúlt évtizedben az európai médiaipar komoly átalakuláson esett át a technológiai innovációk és az új globális szereplők megjelenése következtében.

A covid-19-világjárvány felgyorsított bizonyos trendeket, miközben ráirányította a figyelmet a média jelentőségére az emberek tájékoztatásában és szórakoztatásában – tették hozzá.

A médiafogyasztók figyelméért folytatott versenyben jelenleg – az Európai Bizottság jelentése szerint (European Media Outlook) – az online platformok állnak nyerésre, miközben a hagyományos szereplők többsége nehezen alkalmazkodik a kihívásokhoz – írták.

Úgy folytatták, hogy a jövő kifürkészhetetlensége miatt azonban korai még perifériára helyezni a filmszínházakban fogyasztott alkotások jelentőségét: a filmforgalmazók becslése szerint 2023 igazán jó évnek bizonyult a közel 22 milliárd forintos jegyár-bevétellel és a több mint tízmillió fős látogatószámmal.

Az NMHH kutatása szerint ma Magyarországon egy átlagos szombat este nyolc és tíz óra között több mint négymillióan ülnek le a tévéképernyők elé, s közülük is közel hárommillióan drukkolnak a különböző zenei tehetségkutatók új felfedezettjeinek.

Ezekkel a számokkal a magyar mozik nem tudnak versenyre kelni, ahogy azzal sem, hogy a nagy streamingszolgáltatók havi csomagdíjai vagy a legnagyobb és így tematikus filmcsatornákat is magukban foglaló tévé-előfizetések már elérhetők egy háromfős család egyszeri mozilátogatással összefüggő kiadásából.

Megjegyezték, hogy a 2023-as mozijegyek árának több mint húszszázalékos emelkedése ellenére is azt mondhatjuk, hogy a körülbelül öteurós magyar átlagár kedvezőnek mondható európai viszonylatban.

Ami a mozikban vetített filmek választékát illeti, 2022-ben a megelőző évekhez viszonyítva rekordszámú, összesen 947 alkotás került közzétételre, s ezek több mint negyede, 249 produkció premierfilmként jelent meg. Az újként bemutatott magyar gyártású játékfilmek száma is nőtt a korábbi évekhez képest, ami elsősorban a járvány miatt elmaradt vetítéseknek köszönhető, így 2022-ben összesen 45 hazai vagy magyar részvétellel készült bemutató közül választhattak a nézők – áll a kutatásban.

Hozzátették, hogy az európai művek népszerűsége azonban csökkent, és egyre nehezebben tud versenyre kelni az amerikai alkotásokkal, hiszen a közönség 84 százaléka inkább ezekre váltott jegyet.

A magyar premierfilmek közül a 2022 szeptemberében bemutatott Nyugati nyaralás a forgalmi adatok alapján becsült nézettségi toplista 33. helyén található több mint nyolcvanezres nézőszámával, míg az augusztus végén műsorra tűzött Szia, Életem! vígjáték a második leglátogatottabb filmnek bizonyult. Az éves látogatószám alapján felállított top 50-es listára az októberben debütáló Blokád kivételével más magyar film nem tudott felkerülni. 2023 első fél évében A nemzet aranyai c. alkotást látták a legtöbben a filmszínházakban, a vízilabdás sportlegendákat bemutató dokumentumfilmnek sikerült közel 89 ezer nézőt a mozikba csalogatnia – sorolták az elemzésben.

Az NMHH összegzéséből kiderült az is, hogy a legnépszerűbb és eredetileg mozivászonra szánt magyar filmek átlagosan egy-két éven belül megjelentek a televíziós kínálatban is. A magyar mozifilmek ugyanakkor az elmúlt 25 évben a tévéképernyőn sem tudtak igazán versenyre kelni az amerikai vígjátékokkal és akciófilmekkel. A magyar filmek összesített televíziós nézettségi toplistáját 5,4 millió követővel a 2005-ös Csak szex és más semmi című vígjáték vezeti, de a listán több olyan komédia is ötmillió feletti nézettséggel szerepel, mely a mozik esetében nem került be a legnézettebb tíz magyar film közé. Ilyen a 2004-es S.O.S. szerelem!, a 2005-ös Egy szoknya, egy nadrág, vagy a mozikban 2000-ben bemutatott Meseautó, amelyet a különböző csatornákon összesen csaknem kétszáz alkalommal vetítettek le az elmúlt évtizedekben - írták.

"Összefoglalva megállapítható, hogy a streamingszolgáltatások és a mozifilmek egymás mellett létezhetnek, és különböző preferenciákat elégíthetnek ki. A streaming elsősorban kényelme, széles kínálata és könnyű hozzáférése miatt került előtérbe. A hagyományos filmek azonban a mozikban egyedülálló élményt kínálnak, és megvan a maguk elkötelezett közönsége is" - fogalmaztak a kutatásban.

A kutatás elérhető a https://nmhh.hu/cikk/243359/Kihivasok_elott_a_mozi_es_filmpiac címen.