Nagy Márton Kínában az akkumulátor-újrahasznosítás iparágának öt vezető cégével tárgyalt

Megosztás Tetszik

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásának egyik kiemelt célja az akkumulátor-újrahasznosító technológiával rendelkező kínai vállalatok megismerése, és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása. A megbeszélések során a felek értékelték az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátoripar nemzetközi helyzetét, valamint megvitatták az ágazat előtt álló kihívásokat és a zöld átállásban rejlő gazdasági lehetőségeket – közölte csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A nemzetgazdasági miniszter által vezetett szakértői delegáció ennek érdekében elsőként kerekasztal-beszélgetést folytatott Pekingben az akkumulátor-újrahasznosítás iparágának öt vezető cégével: a Gotion High Tech, a CNGR Advanced Material, a Ganzhou Teng Yuan Cobalt, a Hithium Energy Storage, a Huanchuang (Xiamen) Technology illetékeseivel. Továbbá külön, kiemelten egyeztetett a GEM Co. Ltd., valamint a Jereh Csoport vezetőivel. Ezt követően pedig gyárlátogatást tett a Zhejiang Huayou Cobalt Co Ltd. feldolgozó üzemében, valamint találkozott a cég vezetőivel Quzhou-ban. Az Európai Unió széleskörűen és szigorúan szabályozza az akkumulátorgyártás teljes körforgásos folyamatát. Idetartozik a ritkaföldfémekre vonatkozó irányelv, a „Right to Repair” rendelet, valamint a 2023-ban elfogadott akkumulátor rendelet, ami a teljes iparágra kiterjedően határozza meg a szabályokat.

Az akkumulátor rendelet értelmében a hordozható akkumulátorok gyártói felelősek az összes akkumulátorhulladék begyűjtéséért. Ez a gyártási hulladékok kezelését és az elhasznált akkumulátorok begyűjtését egyaránt szabályozza. A rendelet magában foglalja egy visszavételi és begyűjtési rendszer létrehozásának kötelezettségét, és azt is pontosan meghatározza, hogy ezeken a helyeken, hogyan kell kezelni a hulladékot. A rendelet meghatározza, hogy az akkumulátorhulladékot milyen arányban kell begyűjteni: a begyűjtési aránynak el kell érnie 2023 végéig a 45 százalékot, 2027 végéig a 63 százalékot, míg 2030 végéig 73 százalékot – ismertette az NGM.

A tárcavezető a kínai tárgyalások során kiemelte az olyan cégekkel való kapcsolatfelvétel fontosságát és szerepét, amelyek az akkumulátorok újrahasznosításán túlmutatóan aktívan támogatják a fenntartható és környezetbarát akkumulátor-újrahasznosítási technológiák alkalmazását, valamint az akkumulátorokat tekintve is az újrahasznosítható anyagok arányának növelésére törekednek. Bár hazánk élen jár a high-tech akkumulátorok előállításában, az akkumulátor-feldolgozás és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása azonban még hiányzó iparágnak számít Magyarországon és egész Európában is – emelte ki az NGM.

A nemzetgazdasági és szuverenitási szempontokat szem előtt tartva alapvető fontosságú, hogy az elektromos közlekedéshez kapcsolódó ökoszisztéma Magyarországon az elérhető legkorszerűbb és leggazdaságosabb technológiákra épülő „pre- és post-treatment” üzemek létrehozásával erősödjön tovább. Mindez új lehetőséget nyit az ágazat számára, valamint biztonságos és környezetbarát megoldásokat biztosít a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására, valamint a feldolgozott akkumulátorokból kinyerhető hasznos nyersanyagok újrafelhasználására, ezzel is elősegítve a gyártáshoz szükséges alapanyagok előállítását – hangsúlyozta a minisztérium.

Nagy Márton ismét megállapította, hogy az elektromos közlekedés jelenti az európai ipar jövőjét. Az átállás felgyorsítása érdekében Magyarország mint az EU soros elnöke, új közösségi szintű akciótervet dolgozott ki. A terv javaslatokat tartalmaz többek között a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, a vásárlási támogatások bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására – idézte fel az NGM.