NAV információs füzet a távközlési adóról

Megosztás Tetszik

A távközlési adóról szóló információs füzetet tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) január 28-án.

A füzet a következőket tartalmazza:

A távközlési adó (szabályait a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény tartalmazza) a távközlési szolgáltatás nyújtását terhelő különadó, amelyet a szolgáltatás nyújtójának kell bevallania és megfizetnie. A távközlési adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, ezért az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el.

1.1. A távközlési adó alanya és tárgya

A távközlési adó alanya a szolgáltató, tárgya pedig a távközlési szolgáltatás nyújtása.

1.2. A távközlési adó alapja és mértéke

A távközlési adó alapja
• a hívások időtartama (előfizetői, vagy annak hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított), valamint
• a küldött üzenetek – a szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.

A távközlési adó mértéke:

Hívásoknál
• magánszemély előfizető hívószámáról indított hívásoknál az adó mértéke hívásonként 2 forint minden megkezdett perc után;
• nem magánszemély előfizető előfizetéséhez, vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívásnál az adó mértéke hívásonként 3 forint minden megkezdett perc után.

Üzeneteknél
• magánszemély előfizető hívószámáról küldött üzeneteknél az adó mértéke 2 forint üzenetenként;
• nem magánszemély előfizető előfizetéséhez, vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról küldött üzeneteknél pedig 3 forint üzenetenként.

Az adó összege nem lehet több
• magánszemély előfizetéséhez tartozó hívószámonként, mint havonta 700 forint,
• nem magánszemély előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószámonként pedig havonta 5000 forint.

1.3. Távközlésiadó-mentességek

Mentes a távközlési adó alól
• a segélyhívás,
• az adománygyűjtő szám hívása,
• az üzenetküldés adománygyűjtő számra,
• a teszthívás, a teszt-sms és
• a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

1.4. A távközlési adó megállapítása, bevallása, befizetése

A szolgáltató az adót
• havonta, a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20-áig állapítja meg,
• a 2591-es nyomtatványon vallja be,
• és a 10032000-01077010 számú, NAV Távközlési adó bevételi számla elnevezésű számlára fizeti meg.

1.5. A távközlési adóról szóló törvényben használt fogalmak (a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 1. §)

1. Távközlési szolgáltatás: Magyarország területén működő, az elektronikus hírközlésről szóló törvény [2003. évi C. törvény (Eht.)] szerinti elektronikus hírközlő hálózaton (Eht. 188. § 22. pontja szerint elektronikus hírközlő hálózat: jelek vezetékes vagy vezeték nélküli úton elektronikus hírközlő eszközökkel történő továbbítását lehetővé tevő, állandó infrastruktúrán vagy központilag adminisztrált kapacitáselosztáson alapuló rendszerek, továbbá adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszközök, valamint más erőforrások, beleértve a nem aktív hálózati elemeket is. Elektronikus hírközlő hálózat különösen a műholdas hálózat, a helyhez kötött – vezetékes vagy vezeték nélküli – hálózat és a mobil rádiótelefon-hálózat; az energiaellátó kábelrendszerek olyan mértékben, amennyiben azokat a jelek továbbítására használják, valamint a műsorterjesztő hálózat) nyújtott, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, ideértve azt a szolgáltatást is, amely az üzenet küldését lehetővé teszi.

2. Előfizető: a távközlési szolgáltatás igénybevételére kötött szerződésben előfizetőként megjelölt természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, függetlenül attól, hogy a távközlési szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatónak előre vagy utólag fizeti.

3. Szolgáltató: Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet.

4. Üzenet: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti sms, mms.

5. Hívás (Eht. 188. § 62. pontja): nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatással létrejövő, kétirányú, hangalapú kommunikációt lehetővé tevő kapcsolat.

6. Hívószám: bármely azonosító (Eht. 188. § 6. pontja szerint azonosító: az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, továbbá az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ, valamint a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból, illetve jelekből álló karaktersorozat), amelyről az előfizető hívást kezdeményezhet.

7. Segélyhívás (Eht. 188. § 117. pontja): személyközi hírközlési szolgáltatások segítségével egy végfelhasználó és a segélyszolgálati állomás között a készenléti segélyszolgálatoktól veszélyhelyzeti segítség kérése és igénybevétele céljából folytatott kommunikáció – ideértve az e-segélyhívást [Eht. 188. § 12. pontja szerint e-segélyhívás olyan, járműből az európai harmonizált segélyhívó számra érkező segélyhívás, amelyet vagy automatikusan a járműbe épített érzékelő aktiválása hatására, vagy manuálisan indítanak, és amely szabványos adatokat továbbít mobil rádiótelefon-hálózatok segítségével, és hangátviteli csatornát hoz létre a járműben tartózkodók és a segélyszolgálati állomás között] is –, továbbá az európai harmonizált segélyhívószámra (116 111, 116 000, 116 123) indított hívás.

8. Adománygyűjtő szám [elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről és az azonosítógazdálkodás rendjéről szóló 14/2020. (XII. 15.) NMHH rendelet 1. melléklet 3.6 pontja.]: olyan rövid szám [a 14/2020. (XII. 15.) NMHH rendelet 1. melléklet 3. pontja szerint rövid szám a legalább három-, legfeljebb hatjegyű, kizárólag számjegyeket tartalmazó nemföldrajzi szám, amelynek hívásával egy szolgáltatás érhető el], amelyek elérése a hívás, illetve üzenetküldés díjából közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé.

9. Teszthívás, teszt-sms: a szolgáltató által indított hívás, küldött üzenet, ami kizárólag a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózata működésének ellenőrzését szolgálja – áll a NAV információs füzetében.